{"CACHEDAT":"2026-05-18 09:47:08","TRANSLATEDAT":"2026-05-18 09:47:08","SOURCESIGNATURE":"32b84421fe2f8b285102840ef43e99022bea7869eecc8c4dd962ebabd8edd5ff","SLUG":"click-be-wise-think-twice-Nu0x9T83SQ","MARKDOWN":"# **Arguments**\n\nStatements or reasons put forward to support or oppose a specific claim or position.\n\n## **Components of an Argument**\n\n* **Claim:** The main point or assertion being made.\n* **Evidence:** The supporting data or information.\n* **Reasoning:** The logical connection between the evidence and the claim.\n* **Backing:** Additional support for the warrant.\n* **Qualifier:** Statements that limit the strength of the claim.\n* **Rebuttal:** Counter-arguments or evidence that challenge the claim.\n\n# Deceptive Tactics\n\nDeceptive tactics in media and information manipulation are diverse and constantly evolving. And while all disinformation is deception, not all deception is disinformation. Deception is a broader category that includes any act intended to mislead, show the false and hide the truth. Examples of deceptive tactics are:  \n\n* **Lying:** Lying involves making up information or altering genuine information to deceive. This includes manipulating texts, quotes, photos, audios or videos deliberately to change their meaning or context, while still appearing authentic.\n* **Omission:** Omission involves deliberately withholding crucial information that could significantly alter the understanding or perception of a story or an information. Omissions is hard to recognise but is deceptive, as what is left unsaid can be as impactful as what is explicitly stated.\n* **Fabrication:** Some actors create entirely false content designed to mislead and cause harm. This can range from fake news articles, elaborate hoaxes to deepfakes. Generative AI-Tools can be easily misused to fabricate any kind of highly convincing content (images, audios, videos) to deceive.\n* **Misrepresentation:** Misrepresentation involves different deceptive tactics like making false connection, for example when headlines, visuals, or captions don't accurately represent the actual content. When genuine content is shared with false contextual information, for example an image taken out of context, it is done to deceive through framing the narrative in a particular way. Also, fake social media profiles or websites that impersonate genuine sources to appear credible is a deceptive techniques that is often used in media and information.  \n\nTo identify deceptive tactics common verification strategies should be used, especially evaluating whether the author might have a motive, such as financial benefit, political gain, or fame, that could affect the objectivity of the information; Considering who benefits from the information being believed or spread; Checking if the information presents multiple viewpoints or if it seems one-sided.  \n\n### ☑ Purpose Behind Information\n\n\n:::success\n- [ ] Inform – Provide facts, data, or explanations (e.g. news reports, documentaries)\n- [ ] Persuade – Influence opinions or actions (e.g. opinion articles, political ads)\n- [ ] Entertain – Amuse or engage the audience (e.g. movies, memes, comedy shows)\n- [ ] Sell something – Promote a product or service (e.g. ads, sponsored posts)\n- [ ] Educate – Teach or build knowledge/skills (e.g. textbooks, tutorials)\n- [ ] Inspire – Motivate or uplift (e.g. speeches, inspirational videos)\n- [ ] Manipulate – Mislead for personal, political, or financial gain (e.g. propaganda, disinformation)\n- [ ] Raise awareness – Highlight social, health, or environmental issues (e.g. campaigns, PSAs)\n- [ ] Document – Record events or information for future reference (e.g. archives, legal records)\n\n:::\n\n# **Evidence**\n\nFacts, data, or information that provide support for a claim or argument.\n\n## **Types of Evidence**\n\n* **Empirical Evidence:** Data and observations from experiments or real-world studies.\n* **Statistical Evidence:** Numerical data that illustrate trends, correlations, or patterns.\n* **Testimonial Evidence:** Statements or endorsements from experts or witnesses.\n* **Anecdotal Evidence:** Personal stories or examples that illustrate a point.\n* **Documentary Evidence:** Written records, documents, or publications.\n\n# Evidence-Based Arguments\n\nAn evidence-based argument is a claim or position supported by objective evidence such as data, research findings, or reliable observations. This approach ensures that arguments are logical and persuasive, relying on factual support rather than emotion or anecdote. It involves presenting a clear thesis and systematically connecting it to the evidence.\n\n### ☑ Verbal Cues that Indicate Arguments and Evidence or Examples\n\n\n:::success\nWhen assessing information critically, it is essential to identify evidence and well-established arguments. Here are some tips to help you in this process:\n\n- [ ] Identify if a piece of information refers to the primary source of data (the original scientific publication or the original dataset).\n- [ ] Check if a piece of information presents potential benefits and harms in the same way by not overestimating nor underestimating any of them. (E.g. \"This data indicates that it can be used to \\[potential benefit\\]. However, it also has the limitation of \\[potential negative aspect\\]\").\n- [ ] Pay attention to the adjectives used to describe the findings. They can be showing a subjective ways of presenting data and information. (E.g. \"This ==amazing== finding will be used for disease prevention\").\n- [ ] Review if a piece of information is opened to uncertainty and considers several possible outcomes. Avoid absolute statements. (E.g. *\"The new treatment __==will cure cancer==__\"*).\n- [ ] Check if the piece of information recognises that some aspects of the issue are unknown as socio-scientific issues are complex and with several potential solutions. (E.g. *\"Although some advances were made, there are details of its mechanism of action that __==are still unknown==__*\").\n- [ ] Analyze the consistency of the message.\n\n:::\n\n\n:::info\n* Vrij, A., Fisher, R. P., and Leal, S. (2022). How researchers can make verbal lie detection more attractive for practitioners. *Psychiatry, Psychology and Law, 30*(3), 383-396. [https://doi.org/10.1080/13218719.2022.2035842 ](https://doi.org/10.1080/13218719.2022.2035842)\n\n\n* Watson, C. (2022). Many researchers say they'll share data — but don't. *Nature, 606*, 583. *https://doi.org/10.1038/d41586-022-01692-1* \n* World Health Organization (WHO). (2020). Communicating and Managing Uncertainty in the COVID-19 Pandemic: A quick guide. \n\n:::\n\n\n## \n\n### ☑ Context of Information\n\n\n:::success\n- [ ] Identify the source / the author.\n- [ ] Identify why it was created.\n- [ ] Identify where it was created.\n\n\n- [ ] Identify local issues or perspectives that might shape the information.\n- [ ] Identify when it was created.\n- [ ] Identify underlying assumptions that might shape the information.\n- [ ] Identify for whom it was created.\n\n:::\n\n\n# Information \n\n### ☑ Identify Quality of Information\n\n\n:::success\nA criteria-based checklist to compare information from different sources is a structured approach to assess the quality, reliability, and relevance of the information from different sources. Journalists and fact-checkers use specific criteria to compare and evaluate the quality of information from different sources:\n\n\n**Criteria to assess the quality of information**\n\n* **Timeliness:** Identify the publication dates and if the information is current. \n* **Accuracy:** Check if the information is factually correct.\n* **Completeness:** Check if the information answers all 5W1H questions: What? Who? Where? When? Why? How? (distinguish superficial from in-depth information)\n* **Objectivity:** Identify who is quoted. Check if the information is balanced.\n* **Transparency:** Check if sources, methods, or data are clearly cited?\n\n:::\n\n\n# Logical Fallacies\n\n### ☑ Logical Fallacies\n\n\n:::success\n- [ ] Check for hasty generalisations - Conclusion from too little evidence.\n- [ ] Check for false dilemmas - Limiting options to two when more exist.\n- [ ] Check for straw man arguments - Misrepresenting a position to refute it easily.\n- [ ] Check for appeals to ignorance - Claiming truth due to lack of disproof.\n- [ ] Check for appeals to authority - Assuming truth based on authority alone.\n- [ ] Check for red herrings - Distracting from the main issue.\n- [ ] Check for false causes - Confusing correlation with causation.\n- [ ] Check for ad hominem - Attacking the person, not the argument. \n- [ ] Check for ad populum - Arguing truth from popularity.\n- [ ] Check for slippery slopes - Asserting one step leads to extremes.\n- [ ] Check for circular reasoning - Using the conclusion as a premise.\n\n:::\n\n\n:::info\n* De Waele, A., Claeys, A. S., and Opgenhaffen M. (2020). Preparing to face the media in times of crisis: training spokesperson' verbal and nonverbal cues. *Public Relations Review, 46*(2), 101871. [https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2019.101871 ](https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2019.101871 \"Persistent link using digital object identifier\")\n* Lu, F., and Sun, Y. (2022). COVID-19 vaccine hesitancy: The effects of combining direct and indirect online opinion cues on psychological reactance to health campaigns. *Computers in Human Behavior, 127*, 107057. [https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.107057 ](https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.107057 \"Persistent link using digital object identifier\")\n* Van der Bles, A. M., Van der Linden, S., Freeman, A. L. J., Mitchell. J., Galvao, A. B., Zaval, L., and Spiegelhalter, D. J. (2019). Communicating uncertainty about facts, numbers and science. *Royal Society Open Science, 6*, 181870__.__ [http://doi.org/10.1098/rsos.181870 ](http://doi.org/10.1098/rsos.181870)\n\n:::\n\n# Reverse Image Search\n\nA reverse image search is a technique that allows you to search and find information - about an image or/and its content - using an image instead of text. This technique can help you find a high-resolution version of an image, find similar images, or identify the original source of an image.\n\nAn online image finder is an incredibly useful tool for verifying content, finding higher resolution versions, or identifying the origin of an image. \n\n\n:::info\n* *Reverse image search - find similar images online* (no date) *DNS Checker*. Available at: https://dnschecker.org/reverse-image-search.php (Accessed: 5 December 2024) \n\n:::\n\n## Examples\n\n* \n* \n* \n* \n* [https://lenso.ai/](https://lenso.ai/el)\n* \n* \n\n# Manipulation\n\n# **Messenger's Motives to Distort Information**\n\nTypical reasons why messengers might distort the messages of authors include: \n\n* Personal Bias: A messenger may alter the content to align with their own beliefs, values, or interests, influencing how the message is conveyed to support a specific viewpoint or narrative.\n* Misinterpretation: A messenger might misunderstand or misinterpret the original message.\n* Sensationalism: A messenger may exaggerate or distort the information to make it more dramatic or appealing to their audience.\n* Simplification: A messenger might simplify or alter the original content to make it more accessible or understandable to their audience.\n* Intentional Manipulation: In some cases, messengers might deliberately modify the information for purposes of manipulation, to deceive or persuade the audience to adopt a particular view or take a specific action.\n\n### ☑ Evaluate Messenger's Possible Motives\n\n\n:::success\nTo evaluate whether a messenger has delivered information correctly or distorted it, the following aspects can be assessed:\n\n**Transparency & Consistency with Original Source:** \n\n- [ ] Does the messenger provide clear references to the original source?\n- [ ] Does the messenger's message align with the original content or author's intentions?\n\n\n- [ ] Are there significant discrepancies between what the messenger says and what the author communicated?\n\n**Motivation, Bias & Reputation:**\n\n- [ ] Does the messenger have any personal, financial, or ideological interests that might influence how they present the information? \n- [ ] Is the messenger known for a particular viewpoint or affiliation that could color their interpretation of the information? \n\n\n- [ ] What is the messenger's track record in delivering accurate, trustworthy information?\n\n**Objectivity or Use of Emotional Appeal:** \n\n- [ ] Does the messenger present the information clearly and objectively, or do they inject personal opinions or emotional language that could skew the message?\n\n:::\n\n\n:::info\n* Hallam, S. (no date) *Research guides: fact from fiction: author credibility*. Available at: https://libguides.whitworth.edu/factfromfiction/authorcredibility (Accessed: 5 December 2024).\n\n\n* Port, G. (no date) *All saints' college libguides: research & referencing: source evaluation*. Available at: https://libguides.allsaints.wa.edu.au/c.php?g=929914&p=6721908 (Accessed: 5 December 2024).\n\n:::\n\n# Verbal Cues that Indicate Opinions or Uncertainty\n\nDifferentiating between evidence and opinion is a fundamental step when assessing information critically. \n\n## Tips to Help You to Identify Opinion:\n\n\n:::tip\nIdentify the language associated with personal beliefs. (E.g. *\"I believe\"*, *\"I think\"*, *\"Personally\"*, etc.)\n\n:::\n\n\n:::tip\nIdentify the expressions associated with personal interpretation of data, especially when the source has no expertise in the field. (E.g. *\"From this it can be deducted that….\", \"\"* ).\n\n:::\n\n\n:::tip\nPay attention to the underlying beliefs, emotions and/or political/economic/societal orientation that can be affecting the way information is communicated.\n\n:::\n\n\n:::tip\nPay attention to the tone with which the information is communicated. (E.g. when the tone sounds urgent, the feeling of urgency is increased in the receptor of that information).\n\n:::\n\n\n:::tip\nIdentify if uncertainty is clearly communicated. (E.g. \"*Our data show that 50 out of 1000 participants have \\[X\\] characteristic*\"; \"If we continue this path, this future climatological scenario is unlikely to become a reality\").\n\n:::\n\n\n:::tip\nBe aware of the indirect ways of expressing opinion. (E.g. Reacting to a post or to a comment on a post; Sharing a post.)\n\n:::","HTML":"

Érvek

\n

Egy adott állítást vagy álláspontot alátámasztó vagy ellene szóló kijelentések vagy indokok.

\n

Az érv összetevői

\n
    \n
  • Állítás: A fő gondolat vagy a megfogalmazott állítás.\n
    • \n
  • Bizonyíték: A támogató adatok vagy információk.\n
    • \n
  • Érvelés: A bizonyíték és az állítás közötti logikai kapcsolat.\n
    • \n
  • Alátámasztás: Az állítás további alátámasztása.\n
    • \n
  • Kvalifikátor: Az állítás erejét korlátozó kijelentések.\n
    • \n
  • Ellenérv: Az állítást cáfoló ellenérvek vagy bizonyítékok.\n
    • \n
\n

Megtévesztő taktikák

\n

A médiában és az információmanipulációban alkalmazott megtévesztő taktikák sokfélék és folyamatosan fejlődnek. És bár minden dezinformáció megtévesztés, nem minden megtévesztés dezinformáció. A megtévesztés egy tágabb kategória, amely magában foglal minden olyan cselekményt, amelynek célja a félrevezetés, a hamis bemutatása és az igazság elrejtése. Példák a megtévesztő taktikákra:  

\n
    \n
  • Hazugság: A hazugság magában foglalja információk kitalálását vagy valódi információk megváltoztatását megtévesztés céljából. Ide tartozik szövegek, idézetek, fotók, hangfelvételek vagy videók szándékos manipulálása azok jelentésének vagy kontextusának megváltoztatása érdekében, miközben azok továbbra is hitelesnek tűnnek.\n
    • \n
  • Kihagyás: A kihagyás olyan fontos információk szándékos elhallgatását jelenti, amelyek jelentősen megváltoztathatják egy történet vagy információ megértését vagy észlelését. A kihagyásokat nehéz felismerni, de megtévesztőek, mivel a kimondatlan dolgok ugyanolyan hatással lehetnek, mint a kifejezetten kimondottak.\n
    • \n
  • Kitalálás: Egyes szereplők teljesen hamis tartalmakat hoznak létre, amelyek célja a félrevezetés és a kár okozása. Ez a hamis hírek, a kifinomult átverések és a deepfake-ek széles skáláját ölelheti fel. A generatív AI-eszközöket könnyen vissza lehet élni bármilyen, rendkívül meggyőző tartalom (képek, hanganyagok, videók) kitalálására a megtévesztés céljából.\n
    • \n
  • Téves ábrázolás: A téves ábrázolás különböző megtévesztő taktikákat foglal magában, például hamis összefüggések létrehozását, például amikor a címsorok, a vizuális elemek vagy a feliratok nem tükrözik pontosan a tényleges tartalmat. Amikor valódi tartalmat hamis kontextusban osztanak meg, például egy kontextusból kiemelt képet, az azért történik, hogy a narratívát egy bizonyos módon beállítva megtévesztsék a közönséget. Emellett a hamis közösségi médiaprofilok vagy weboldalak, amelyek hiteles forrásoknak adják ki magukat, hogy hitelesnek tűnjenek, szintén olyan megtévesztő technikák, amelyeket gyakran alkalmaznak a médiában és az információterjesztésben.  \n
    • \n
\n

A megtévesztő taktikák felismeréséhez általános ellenőrzési stratégiákat kell alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy a szerzőnek van-e olyan indítéka, mint például anyagi haszon, politikai előny vagy hírnév, amely befolyásolhatja az információ objektivitását; figyelembe kell venni, hogy kinek áll érdekében, hogy az információt elhiggyék vagy terjesszék; ellenőrizni kell, hogy az információ több nézőpontot tükröz-e, vagy egyoldalúnak tűnik-e. 

\n

☑ Az információ mögötti cél

\n
\n
\n\n
    \n
  • Tájékoztatás – Tények, adatok vagy magyarázatok nyújtása (pl. híradások, dokumentumfilmek)\n
    • \n
  • Meggyőzés – Vélemények vagy cselekvések befolyásolása (pl. véleménycikkek, politikai hirdetések)\n
    • \n
  • Szórakoztatás – A közönség szórakoztatása vagy lekötése (pl. filmek, mémek, vígjátékok)\n
    • \n
  • Értékesítés – Termék vagy szolgáltatás népszerűsítése (pl. hirdetések, szponzorált bejegyzések)\n
    • \n
  • Oktatás – Tudás vagy készségek átadása (pl. tankönyvek, oktatóanyagok)\n
    • \n
  • Inspirálás – Motiválás vagy felvidítás (pl. beszédek, inspiráló videók)\n
    • \n
  • Manipulálás – Személyes, politikai vagy anyagi haszonszerzés céljából történő félrevezetés (pl. propaganda, dezinformáció)\n
    • \n
  • Tudatosságot növelni – Társadalmi, egészségügyi vagy környezeti kérdéseket kiemelni (pl. kampányok, közérdekű hirdetések)\n
    • \n
  • Dokumentálás – Események vagy információk rögzítése jövőbeli felhasználás céljából (pl. archívumok, jogi iratok)\n
    • \n
\n
\n
\n

Bizonyíték

\n

Tények, adatok vagy információk, amelyek alátámasztják egy állítást vagy érvelést.

\n

A bizonyítékok típusai

\n
    \n
  • Empirikus bizonyíték: Kísérletekből vagy valós körülmények között végzett tanulmányokból származó adatok és megfigyelések.\n
    • \n
  • Statisztikai bizonyíték: Számadatok, amelyek trendeket, összefüggéseket vagy mintákat szemléltetnek.\n
    • \n
  • Tanúvallomás: Szakértők vagy tanúk nyilatkozatai vagy támogatásai.\n
    • \n
  • Anekdotikus bizonyíték: Egy adott állítást illusztráló személyes történetek vagy példák.\n
    • \n
  • Dokumentumok: Írásos feljegyzések, dokumentumok vagy kiadványok.\n
    • \n
\n

Bizonyítékokon alapuló érvek

\n

A bizonyítékokon alapuló érvelés olyan állítás vagy álláspont, amelyet objektív bizonyítékok, például adatok, kutatási eredmények vagy megbízható megfigyelések támasztanak alá. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az érvek logikusak és meggyőzőek legyenek, és inkább tényeken alapuljanak, mint érzelmeken vagy anekdotákon. Ez magában foglalja egy világos tézis bemutatását és annak szisztematikus összekapcsolását a bizonyítékokkal.

\n

☑ Az érvekre, bizonyítékokra vagy példákra utaló verbális jelek

\n
\n
\n\n

Az információk kritikus értékelésekor elengedhetetlen a bizonyítékok és a megalapozott érvek azonosítása. Íme néhány tipp, amely segíthet ebben a folyamatban:

\n
    \n
  • Határozza meg, hogy egy információ hivatkozik-e az adatok elsődleges forrására (az eredeti tudományos publikációra vagy az eredeti adatkészletre).\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy egy információ ugyanúgy mutatja-e be a lehetséges előnyöket és hátrányokat, anélkül, hogy bármelyiket túlbecsülné vagy alábecsülné. (Például: „Ezek az adatok azt jelzik, hogy [lehetséges előny] céljára használható. Ugyanakkor van egy korlátja is: [lehetséges negatív aspektus]”).\n
    • \n
  • Figyeljen az eredmények leírásához használt melléknevekre. Ezek szubjektív adat- és információbemutatási módszereket jelezhetnek. (Például: „Ezt a csodálatos eredményt a betegségmegelőzésre fogják felhasználni”).\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy az információ nyitott-e a bizonytalanságra, és figyelembe veszi-e a lehetséges kimeneteleket. Kerülje az abszolút kijelentéseket. (Például: „Az új kezelés gyógyítja a rákot.”)\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy az információ elismeri-e, hogy a kérdés bizonyos aspektusai ismeretlenek, mivel a társadalomtudományi kérdések összetettek és több lehetséges megoldásuk is van. (Például: „Bár némi előrelépés történt, a hatásmechanizmusának egyes részletei még mindig ismeretlenek.”)\n
    • \n
  • Elemezze az üzenet következetességét.\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n
\n
\n
\n

☑ Az információ kontextusa

\n
\n
\n\n
    \n
  • Határozza meg a forrást / a szerzőt.\n
    • \n
  • Határozza meg, miért készült.\n
    • \n
  • Határozza meg, hol készült.\n
    • \n
  • Határozza meg azokat a helyi kérdéseket vagy szempontokat, amelyek befolyásolhatják az információt.\n
    • \n
  • Határozza meg, mikor készült.\n
    • \n
  • Határozza meg azokat az alapfeltevéseket, amelyek befolyásolhatják az információt.\n
    • \n
  • Határozza meg, kinek készült.\n
    • \n
\n
\n
\n

Információ

\n

☑ Az információ minőségének azonosítása

\n
\n
\n\n

A különböző forrásokból származó információk összehasonlítására szolgáló, kritériumokon alapuló ellenőrzőlista egy strukturált megközelítés a különböző forrásokból származó információk minőségének, megbízhatóságának és relevanciájának értékeléséhez. Az újságírók és a tényellenőrök konkrét kritériumokat alkalmaznak a különböző forrásokból származó információk összehasonlítására és minőségének értékelésére: Az információ minőségének értékelésére szolgáló kritériumok

\n
    \n
  • Aktualitás: Határozza meg a közzététel dátumát, és hogy az információ aktuális-e.\n
    • \n
  • Pontosság: Ellenőrizze, hogy az információ ténylegesen helyes-e.\n
    • \n
  • Teljesség: Ellenőrizze, hogy az információ válaszol-e az 5W1H kérdésekre: Mi? Ki? Hol? Mikor? Miért? Hogyan? (különböztesse meg a felszínes és a mélyreható információkat)\n
    • \n
  • Objektivitás: Határozza meg, kit idéznek. Ellenőrizze, hogy az információ kiegyensúlyozott-e.\n
    • \n
  • Átláthatóság: Ellenőrizze, hogy a forrásokat, módszereket vagy adatokat egyértelműen megjelölték-e?\n
    • \n
\n
\n
\n

Logikai tévedések

\n

☑ Logikai tévedések

\n
\n
\n\n
    \n
  • Ellenőrizze, hogy nincsenek-e elhamarkodott általánosítások – következtetés túl kevés bizonyíték alapján.\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy nincsenek-e hamis dilemmák – a lehetőségek két lehetőségre korlátozása, amikor több is létezik.\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy nincsenek-e szalmabáb-érvek – egy álláspont félreértelmezése annak könnyű cáfolata érdekében.\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy nincs-e hivatkozás a tudatlanságra – igazságnak állítani valamit azért, mert nincs cáfolat.\n
    • \n
  • Ellenőrizze a tekintélyre hivatkozást – az igazságot kizárólag a tekintély alapján feltételezni.\n
    • \n
  • Ellenőrizze, hogy nincs-e szó elterelő manőverről – a figyelem elterelése a fő kérdésről.\n
    • \n
  • Ellenőrizze a hamis ok-okozati összefüggéseket – összekeveri a korrelációt az ok-okozati összefüggéssel.\n
    • \n
  • Ellenőrizze az ad hominem érveket – a személy támadása, nem az érv.\n
    • \n
  • Ellenőrizze az ad populum érvelést – az igazságot a népszerűség alapján bizonyítani.\n
    • \n
  • Ellenőrizze a lejtőn lefelé csúszás érvelést – az állítás, hogy egy lépés szélsőségekhez vezet.\n
    • \n
  • Ellenőrizze a körkörös érvelést – a következtetés felhasználása előfeltevésként.\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n
    \n
  • \nDe Waele, A., Claeys, A. S. és Opgenhaffen M. (2020). Felkészülés a médiával való találkozásra válság idején: a szóvivő verbális és nonverbális jelzéseinek tréningje. Public Relations Review, 46\n(2), 101871. https://doi.org/10.1016/j.pubrev.2019.101871\n
    • \n
  • \nLu, F. és Sun, Y. (2022). A COVID-19-oltás iránti vonakodás: a közvetlen és közvetett online véleményjelzések kombinációjának hatása az egészségügyi kampányokkal szembeni pszichológiai ellenállásra. Computers in Human Behavior, 127\n, 107057. https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.107057 \n
    • \n
  • \nVan der Bles, A. M., Van der Linden, S., Freeman, A. L. J., Mitchell. J., Galvao, A. B., Zaval, L., és Spiegelhalter, D. J. (2019). A tényekkel, számokkal és a tudományokkal kapcsolatos bizonytalanság kommunikálása. Royal Society Open Science, 6\n, 181870.\nhttp://doi.org/10.1098/rsos.181870\n
    • \n
\n
\n
\n

Képalapú keresés

\n

A fordított képkeresés egy olyan technika, amely lehetővé teszi, hogy szöveg helyett kép segítségével keressen és találjon információkat egy képről és/vagy annak tartalmáról. Ez a technika segíthet megtalálni egy kép nagy felbontású változatát, hasonló képeket, vagy azonosítani a kép eredeti forrását.

\n

Az online képkereső rendkívül hasznos eszköz a tartalom ellenőrzéséhez, a nagyobb felbontású változatok megtalálásához vagy a kép eredetének azonosításához.

\n
\n
\n\n
    \n
  • Fordított képkeresés – hasonló képek keresése online (dátum nélkül) DNS Checker. Elérhető: https://dnschecker.org/reverse-image-search.php (Hozzáférés: 2024. december 5.)\n
    • \n
\n
\n
\n

Példák

\n\n

Manipuláció

\n

A hírvivők motivációi az információk eltorzítására

\n

A hírvivők által a szerzők üzeneteinek eltorzítására alkalmazott tipikus okok a következők:

\n
    \n
  • Személyes elfogultság: A hírvivő megváltoztathatja a tartalmat, hogy az összhangban legyen saját meggyőződéseivel, értékeivel vagy érdekeivel, befolyásolva az üzenet átadásának módját egy adott nézőpont vagy narratíva támogatása érdekében.\n
    • \n
  • Félreértelmezés: A közvetítő félreértheti vagy félreértelmezheti az eredeti üzenetet.\n
    • \n
  • Szenzációhajhászat: A közvetítő eltúlozhatja vagy eltorzíthatja az információt, hogy az drámaibbá vagy vonzóbbá váljon a közönség számára.\n
    • \n
  • Egyszerűsítés: A hírvivő egyszerűsítheti vagy megváltoztathatja az eredeti tartalmat, hogy az a közönség számára hozzáférhetőbbé vagy érthetőbbé váljon.\n
    • \n
  • Szándékos manipuláció: Bizonyos esetekben a hírvivők szándékosan módosíthatják az információt manipulációs célokból, hogy megtévesztsék vagy rábeszéljék a közönséget egy bizonyos nézet elfogadására vagy egy konkrét cselekvésre.\n
    • \n
\n

☑ A hírvivő lehetséges motivációinak értékelése

\n
\n
\n\n

Annak értékeléséhez, hogy a hírvivő helyesen közvetítette-e az információt, vagy eltorzította-e, a következő szempontokat lehet figyelembe venni: Átláthatóság és összhang az eredeti forrással:

\n
    \n
  • A közvetítő egyértelmű hivatkozásokat ad-e az eredeti forrásra?\n
    • \n
  • Összhangban van-e a hírvivő üzenete az eredeti tartalommal vagy a szerző szándékaival?\n
    • \n
  • Vannak-e jelentős eltérések a hírvivő állításai és a szerző által közölt tartalom között?\n

    Motiváció, elfogultság és hírnév:

    \n
    • \n
  • Van-e a hírvivőnek olyan személyes, pénzügyi vagy ideológiai érdeke, amely befolyásolhatja az információk bemutatásának módját?\n
    • \n
  • Ismert-e a közvetítőről olyan nézőpont vagy hovatartozás, amely befolyásolhatja az információk értelmezését?\n
    • \n
  • Milyen a hírvivő eddigi teljesítménye a pontos, megbízható információk közvetítésében?\n

    Objektivitás vagy érzelmi hatásra való hivatkozás:

    \n
    • \n
  • A hírvivő világosan és objektíven tálalja-e az információt, vagy olyan személyes véleményeket vagy érzelmi nyelvet használ, amelyek eltorzíthatják az üzenetet?\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n
    \n
  • Hallam, S. (dátum nélkül) Kutatási útmutatók: a valóság és a fikció: a szerző hitelessége. Elérhető: https://libguides.whitworth.edu/factfromfiction/authorcredibility (Hozzáférés: 2024. december 5.).\n
    • \n
  • Port, G. (dátum nélkül) All Saints' College Libguides: Kutatás és hivatkozás: forrásértékelés. Elérhető: https://libguides.allsaints.wa.edu.au/c.php?g=929914&p=6721908 (Hozzáférés: 2024. december 5.).\n
    • \n
\n
\n
\n

Véleményt vagy bizonytalanságot jelző verbális jelek

\n

A bizonyítékok és a vélemények megkülönböztetése alapvető lépés az információk kritikus értékelése során.

\n

Tippek a vélemény felismeréséhez:

\n
\n
\n\n

Azonosítsa a személyes meggyőződésekkel kapcsolatos nyelvhasználatot. (Például: „Úgy gondolom”, „Szerintem”, „Személy szerint” stb.)

\n
\n
\n
\n
\n\n

Azonosítsa az adatok személyes értelmezéséhez kapcsolódó kifejezéseket, különösen akkor, ha a forrásnak nincs szakértelme az adott területen. (Például: „Ebből le lehet következtetni, hogy…”, „”).

\n
\n
\n
\n
\n\n

Figyeljen az információk közlésének módját befolyásoló alapvető meggyőződésekre, érzelmekre és/vagy politikai/gazdasági/társadalmi orientációra.

\n
\n
\n
\n
\n\n

Figyeljen az információk közlésének hangnemére. (Például ha a hangnem sürgetőnek tűnik, az információ befogadójában fokozódik a sürgősség érzése).

\n
\n
\n
\n
\n\n

Határozza meg, hogy a bizonytalanságot egyértelműen közlik-e. (Például: „Adataink szerint 1000 résztvevő közül 50 rendelkezik \\[X\\] jellemzővel”; „Ha továbbra is ezen az úton haladunk, ez a jövőbeli éghajlati forgatókönyv valószínűleg nem válik valóra”).

\n
\n
\n
\n
\n\n

Legyen tisztában a véleménynyilvánítás közvetett módjaival. (Például reagálás egy bejegyzésre vagy egy bejegyzéshez fűzött megjegyzésre; bejegyzés megosztása.)

\n
\n
","UPDATEDAT":"2026-05-11T20:47:29.450Z","LANG":"hu","ID":"eb329bc0-3775-45b7-9092-6a24e3f65fe3","TITLE":"Kattints / Légy okos és gondold át kétszer","SOURCELANG":"en"}