{"CACHEDAT":"2026-05-18 09:47:20","TRANSLATEDAT":"2026-05-18 09:47:20","SOURCESIGNATURE":"10c4d51305fc0b93abf8f09cb6e412660e0337ea2dbfad9c9f8048a9e4af9c72","SLUG":"information-sources-information-environments-4vXACS9AdV","MARKDOWN":"# Information {{(mis)information}}\n\nany material related to a topic or issue (here: SSI): facts, claims, data, descriptions, arguments, interpretations, quotations, statistics, images, media etc. \n\n→ misinformation, disinformation, malinformation\n\n# Information Item\n\nspecific unit of information that someone encounters in a given situation \\n→ appears in the form of a genre (e.g., an article, a post, a video, a report, a tweet, an interview) \\n→ in an information environment (e.g., a website, a social media platform, a conversation, a newspaper)\n\n## Publication Date\n\ndate when an information item was originally published, posted, or broadcast\\n→ indicates how current the content is and whether it may have been overtaken by newer findings, events, or developments\n\n## Content\n\nwhat is actually said, shown, claimed, or explained in an information item\n\n→ fabricated content, manipulated content\n\n## Message\n\ncommunicative meaning that results from how an author or publisher selects, emphasises, frames, and structures the content → viewpoints / positions\n\n## Preview\n\ncompact visual representation of an information item, typically combining title, snippet, domain/URL, and sometimes a thumbnail — used in feeds, search results, and when links are shared on social media or in messaging apps\n\n## Snippet\n\nthe brief descriptive text component within a preview — typically a sentence or two excerpted or generated from the content of the underlying information item\n\n## Reference\n\ninformation item or source that is cited, quoted, linked, or referred to within another information item\\n→ makes it possible to trace information back towards its origin\\n→ following references is a key strategy for evaluating reliability\n\n# Source\n\norigin of an information item — used in two senses:\n\n**as actor:**\n\n* strictly: the author or creator who produced the content\n* in broader use: the information environment in which it appears\n* in everyday use: even the person, account, or bot who shared it with you (the \"distributor\")\n\n**as item:** \n\n* the information item itself, classified by degree of mediation (primary, secondary, tertiary) and by source type\n\n## Content-Creator / Author `{{creator}}`\n\nperson or organisation that creates the original content of an information item \\n→ may be identified, pseudonymous, or anonymous\n\n## Degree of Mediation\n\nThe degree of mediation does show is how far the information item is from the original material — and therefore how many steps of selection, interpretation, and potential distortion lie in between.\n\n\n:::warning\nThe degree of mediation does not determine reliability or trustworthiness. \\n→ A primary source can be biased, incomplete, or wrong (e.g., an eyewitness account, a misleading dataset). \\n→ A secondary source can be more reliable than the primary material it reports on (e.g., a fact-checked article correcting a politician's claims). \n\n:::\n\n| Degree of Mediation | Epistemic Proximity / Relation to Original Information Item | Examples |\n|---------------------|-------------------------------------------------------------|----------|\n| ### Primary Source | Directly presents, documents, analyses, or interprets **original information:** raw data, original events, or firsthand experience | WHO research report, eyewitness account, original dataset, parliamentary speech |\n| ### Secondary Source | References and reports on, analyses, interprets, comments on, or reframes one or more primary information items | Newspaper article about the WHO report, textbook chapter summarising research findings, social media post quoting from a scientific study and commenting on the quote |\n| ### Tertiary Source | References, compiles, or summarises multiple primary and/or secondary information items, typically without presenting new original information | TikTok video reacting to a tweet that commented on a scientific study, Wikipedia entry, encyclopedia overview |\n\n## Source Types\n\n| **Source Type**
What kind of source is this? | **Authors / Creators**
Who is typically behind it? | **Primary Interest**
What is their main purpose? | **Communicative Intentions**
How do they typically communicate? | **Pre-Publication Review**
How carefully is the information checked before publication? | **Implications for Reliability and Trustworthiness**
How does this affect reliability and trustworthiness? | **Genres**
What formats do information items in this source type typically take? |\n|-------------------------------------------|------------------------------------------------|----------------------------------------------|-------------------------------------------------------------|-------------------------------------------------------------------------------------|--------------------------------------------------------------------------------------------------------|------------------------------------------------------------------------------|\n| **Academic / Educational** | - Universities
- Research institutions
- Schools
- Scholarly publishers | - Knowledge production
- Education | - Informing
- Explaining
- Documenting evidence | Often formally reviewed, though the level of review varies. | Often stronger in evidence use and documentation, but findings may be preliminary, narrowly scoped, or superseded by newer research. | - Journal article
- Textbook
- Lecture recording
- Encyclopedia entry |\n| **Commercial / Promotional** | - Companies
- Brands
- Industry associations
- Sponsored creators | - Profit
- Market position
- Reputation | - Promoting
- Selling
- Building brand trust | Usually internally reviewed for brand, legal, or marketing purposes. | Professionally produced and shaped by commercial interests; marketing and information are often blurred. | - Sponsored post
- Brand blog
- Product microsite
- Corporate press release |\n| **Individual / Personal** | - Private persons
- Unaffiliated creators
- Personal networks | - Self-expression
- Sharing
- Opinion
- Experience
- … | - Expressing
- Sharing
- Commenting
- Entertaining | Usually not formally reviewed before publication. | Can offer firsthand perspectives, but reliability, expertise, and accountability vary widely. | - Personal blog
- Forum comment
- Private message
- Personal video |\n| **Journalistic** | - News organisations
- Editorial teams
- Independent journalists | - Public reporting
- Audience reach | - Reporting
- Interpreting
- Investigating
- Commenting | Often editorially reviewed, though standards vary. | Can provide verified and contextualised reporting, but quality varies by outlet, genre, speed, and commercial pressure. | - News article
- Feature
- Opinion piece
- Editorial
- Investigative podcast |\n| **Philanthropic / Service-oriented** | - Humanitarian organisations
- Charitable foundations
- Service-oriented NGOs | - Public benefit
- Aid
- Welfare | - Informing
- Supporting
- Coordinating aid
- Raising awareness | Often internally reviewed, though standards vary. | Often mission-driven and grounded in practical experience, but scope, independence, and evidence use vary. | - Aid programme page
- Foundation project report
- Charity newsletter |\n| **Political / Advocacy** | - Parties
- Campaigns
- Advocacy groups
- Activists
- Lobbying groups | - Advocacy
- Persuasion
- Mobilisation | - Persuading
- Pressuring
- Agenda-setting
- Mobilising | Usually strategically reviewed to support a position or campaign. | Important for public debate, but often shaped by advocacy, persuasion, or institutional interests. | - Party programme
- Campaign ad
- Manifesto
- Lobbying paper |\n| **Professional / Membership-based** | - Professional associations
- Trade unions
- Chambers
- Learned societies | - Member interests
- Professional standards | - Representing
- Standard-setting
- Coordinating
- Informing members | Often internally reviewed for accuracy and consistency. | Often grounded in domain expertise, but perspective may reflect member interests rather than broader public interest. | - Professional guideline
- Member newsletter
- Position paper
- Sector report |\n| **Public / Official** | - Governments
- Ministries
- Public authorities
- International organisations | - Public mandate
- Regulation
- Policy | - Announcing
- Regulating
- Legitimising
- Informing the public | Usually formally reviewed and approved before publication. | Often authoritative about official positions and decisions, but may be selective, strategic, or self-presentational. | - Policy document
- Official statement
- FAQ page
- Ministry report |\n\n\n:::info\nGenres are not exclusive to a single source category. A newsletter, for example, can be commercial, philanthropic, or professional. The genre alone is not a sufficient indicator of reliability or trustworthiness.\n\n:::\n\n## Source Reliability\n\nModern knowledge is so specialised that no individual can verify all claims independently. We have to rely on **experts** and on **credible sources**. But this reliance is only as good as our ability to identify who genuinely is an expert and which sources have been produced under conditions that support reliability. \n\nThree complementary angles support this judgement: \n\n* **Editorial Review**\\nhow the source was created\n* **Fact-Checking**\\nthe verification of specific claims\n * by editors before publication, or \n * by independent organisations afterwards\n* **Lateral Reading** \\nthe recipient's own investigation of the source: leaving the source itself and consulting what reliable independent references say about it\n\n### Editorial Review\n\nA formal pre-publication process by which information items are selected for publication, framed, modified, or omitted — and through which their content is quality-checked against the publisher's standards before reaching the public. \n\nEditorial review thus combines two functions:\n\n* Selection and framing: deciding which information is published, how it is framed, and what is left out \n* Quality contro and fact-checking: verifying accuracy, sources, and evidence\n\nRigour varies — from informal one-person editing to formal multi-stage review. In traditional publication contexts, these roles were typically performed by separate entities — a journalist (content-creator) and a newspaper editorial team (content-editor). Peer review in academic publishing is a specialised form.\n\n\n:::warning\n**Editorial review is not neutral.**\\nA formal process and a rigorous quality check do not preclude bias. Editorial decisions reflect the motives, interests, and editorial line of the publishing organisation — its mission, ownership, funding, and target audience. The same piece can be carefully checked *and* framed in ways that serve the publisher's agenda. Quality and bias are not mutually exclusive.\n\nThis is **Editorial Gatekeeping** in action. An analogous function on digital platforms is performed by Algorithmic Gatekeeping.\n\n:::\n\nIn digital environments, the boundaries shift. The editorial role is often bypassed — anyone with an account can post or share information items without editorial review or institutional backing. At the same time, the ==operator== role becomes more prominent: ==algorithmic curation, sponsored content, and recommendation systems== shape visibility in ways that traditional distribution networks did not.\n\n\n:::warning\nThe reliability of an information item depends on its content-creator and the editorial review it received — not on whoever shared it.\n\n* a retweeted article: the account that shared it is not its author — there is a separate author behind the article \n* a bot posting a link: the bot that posted it is not its creator — the linked content has its own creator\n\n:::\n\n### Fact-Checking {\\[fact checker\\]}\n\nThe practice of verifying factual claims in information items. \n\nFact-checking exists in two distinct contexts:\n\n* **Pre-publication**: a specialised editorial role within publishing organisations, verifying claims before they are made public \n* **Post-publication**: independent organisations (see below) that evaluate already-published claims and produce their own information items in response\n\n\n:::info\n#### AFP Fact Check (France)\n\n* **Languages:** English, French\n* **Focus**: n dubious pictures, videos, official statements and other misinformation that appears online\n* **Funding:** partially subsidised by the French government, also receives direct support from Facebook.\n* **Link:** \n\n#### BBC Reality Check (United Kingdom)\n\n* **Language:** English\n* **Focus:** rumours and claims from news sites or social media\n* **Funding:** publicly funded\n* **Link:** \n\n#### Correctiv (Germany)\n\n* **Languages**: German; also publishes in Arabic, English, French, Russian and Turkish via partner outlets\n* **Focus**: mis- and disinformation, investigative journalism\n\n **Funding**: donations (major donors include Luminate, Brost-Stiftung, Open Society Foundations, Google, Deutsche Telekom); a commercial subsidiary receives payment from Facebook for fact-checking content \n* Link: \n\n#### dpa-Faktencheck (Germany)\n\n* **Languages**: German, Dutch, French (Germany, Austria, Switzerland, Netherlands, Belgium, Luxembourg)\n* **Focus**: claims of public relevance; political statements and viral content\n* **Funding**: market-funded news agency; minor project funding (Google News Initiative, EU); Meta cooperation flagged per fact-check\n* **Link**: \n\n#### FactCheck.org (United States)\n\n* **Language**: English\n* **Focus**: US political claims and statements; viral hoaxes\n* **Funding**: Annenberg Public Policy Center, University of Pennsylvania, primarily funded by the Annenberg Foundation; Meta partnership ran from 2016 until ending in 2025 \n* **Link**: \n\n#### **Faktabaari (Finland)**\n\n* **Languages:** Finnish, Swedish, English\n* **Focus:** fact-checks, especially during local, national and European elections\n* **Funding:** primarily via third sector grants and prizes\n* **Link:** \n\n#### Maldita.es (Spain)\n\n* **Language**: Spanish\n* **Focus**: politics, science, health, climate, migration, gender; community-driven\n* **Funding**: nonprofit foundation; donations, membership, platform partnerships (Meta, Google), EU research projects\n* **Link**: \n\n#### Pagella Politica (Italy)\n\n* **Language**: Italian\n* **Focus**: statements by Italian politicians (sister site Facta.news covers viral mis-/disinformation)\n* **Funding**: private company; revenue from media clients, Meta partnership (via Facta.news), EU and Erasmus+ project funding\n* **Link**: \n\n#### **Reuters Fact Check** (UK)\n\n* **Language**: English\n* **Focus**: Visual material, claims posted on social media\n* **Funding**: Reuters, Facebook provides financial support\n* **Link**: \n\n#### Snopes (USA)\n\n* **Language**: English\n* **Focus**: urban legends, internet rumours, US political and social claims\n* **Funding**: independent media company; advertising and member subscriptions; previous Meta partnership ended 2019\n* **Link**: \n\n:::\n\n\n:::warning\nMost major fact-checking organisations receive funding or partnership payments from large digital platforms (Meta/Facebook in particular). This relationship is openly disclosed but warrants critical reflection.\n\n:::\n\n\n:::tip\nEDMO Monthly Fact-Checking Briefs: \n\n:::\n\n### Lateral Reading\n\nLateral reading is a strategy of evaluating sources like a fact-checker. \n\nThe initial focus is on questioning the source (who is behind the content), not the content itself. Instead of reading vertically — staying on a website and analysing it from top to bottom — you leave the site quickly, search for the source's name, and check what other trustworthy sites say about it. If the source seems untrustworthy, don't waste your time on it. Find a better source.\n\nThe same lateral approach also works for verifying digital platforms, specific claims, quotes, or statistics within the content: leave the page and search for independent confirmation.\n\n\n:::tip\nDon't try to judge a source by reading it. Leave it. Use the rest of the web to find out what it is.\n\n:::\n\n\n:::success\n* **Leave the website.** Open a new tab (Cmd-Click / Ctrl-Click) and search the web for the target name. Use exact search terms — put names in quotation marks. Add specific terms from the checklists below to focus on a particular point (e.g., \"Employment Policies Institute\" + \"funding sources\").\n* **Practice click restraint.** Don't click the first result. Scan snippets and URLs of several results; look for entries on independent reference sites (Wikipedia, SourceWatch, established news outlets).\n* **Corroborate.** On reliable external sites, use the find-on-page shortcut (command+F) to quickly locate names or key terms to verify.\n\n:::\n\n#### ☑ Author's Expertise & Credentials \n\n\n:::success\n**Identifiability**\n\n- [ ] Author's name and professional role\n- [ ] Contact information (e.g. institutional email, professional website)\n- [ ] Verifiable professional profile (e.g. ResearchGate, institutional page, LinkedIn)\n\n**Qualification and Subject Expertise**\n\n- [ ] Educational background relevant to the topic\n- [ ] Professional experience in the topic field\n- [ ] Specialisation in the specific area discussed\n\n**Institutional Backing, Funding, and Bias**\n\n- [ ] Affiliation with an identifiable institution or organisation\n- [ ] Author's position within the institution\n- [ ] Disclosed funding sources and conflicts of interest\n- [ ] Affiliations with groups or organisations holding a specific agenda\n\n**Publication Track Record**\n\n- [ ] Other publications by the author on the topic\n- [ ] Publications in peer-reviewed journals\n- [ ] Citations of the author's work in other credible sources \n- [ ] Membership in recognised professional or academic organisations\n\n**Recency and Continuity**\n\n- [ ] Recent publications in the field\n- [ ] Continuity of expertise\n\n:::\n\n\n:::warning\nIndicators require interpretation. Some signals are easily misread. \\n→ Fame is not credibility. Public visibility, media presence, or large following do not equal expertise on a specific topic. \\n→ A high citation count is not in itself credibility. Frequently cited work may also be frequently challenged or contested — the context of citations matters. \n\n→ Institutional affiliation is not in itself credibility. Institutions can carry their own agendas or biases and should be examined alongside the author.\\n→ A sudden shift to topics outside the author's previous expertise is not automatically a red flag, but warrants closer examination.\n\n:::\n\n#### ☑ Organisation's Reputation \n\n\n:::success\n#### Funding & Affiliations\n\n- [ ] Funding sources and donors (parent organisations, sponsors, or PR firms behind the organisation)\n- [ ] Disclosure of funding sources and conflicts of interest\n- [ ] Political, industry, or ideological affiliations\n\n#### Editorial & Accountability Practices\n\n- [ ] Corrections or retractions policy\n- [ ] Named editorial leadership or ombudsperson\n- [ ] Separation of editorial, news, and advertising or funding\n- [ ] Transparency about verification methods\n\n#### Identity & Type\n\n- [ ] Type of organisation (academic, journalistic, advocacy, commercial, governmental — see Source Categories)\n- [ ] Front groups or cloaked websites: whether the organisation truly represents what it appears to represent, or fronts for another interest\n\n#### Track Record & Standing\n\n- [ ] Length of operation and continuity of focus\n- [ ] How independent reference sites describe the organisation (Wikipedia, SourceWatch, fact-checkers, established news outlets)\n- [ ] Documented controversies, fact-check ratings, or critical reporting\n\n:::\n\n\n:::warning\nIndicators require interpretation. Some signals are easily misread. \\n→ Non-profit status alone is not credibility. Many advocacy and front organisations operate as non-profits. \\n→ Professional design and a polished website alone are not credibility. Web design has outpaced our methods for evaluation. \\n→ A long operating history alone is not reliability — ownership, funding, and practices can change over time. \\n→ Institutional affiliation is not in itself credibility. Institutions can carry their own agendas or biases and should be examined alongside the organisation.\n\n:::\n\n\n\n:::info\n* Caulfield, Mike. 2017. *Web Literacy for Student Fact Checkers*. \n\n\n* Caulfield, Mike. 2019. \"SIFT (The Four Moves)\". \n* Daniels, J. (2009). Cloaked websites: Propaganda, cyber-racism and epistemology in the digital era. New Media & Society, 11(5), 659–683. \n* Harris, R. (2020). Evaluating Internet Research Sources. VirtualSalt. Available at: \n* Osborne, J., Pimentel, D., Alberts, B., Allchin, D., Barzilai, S., Bergstrom, C., Coffey, J., Donovan, B., Kivinen, K., Kozyreva. A., & Wineburg, S. (2022). *Science Education in an Age of Misinformation*. Stanford University, Stanford, CA.\n* Wineburg, Sam & McGrew, Sarah. 2017. \"Lateral Reading: Reading Less and Learning More when Evaluating Digital Information\". Working Paper No 2017.A1 / Standford History Education Group. \n\n:::\n\n# Information Environments\n\nphysical or digital contexts in which information items are available and encountered directly\n\n| Information Environments | Definition | What do I usually encounter there first? |\n|--------------------------|------------|------------------------------------------|\n| **Analogue Information Environments** | non-digital environments in which people encounter information items directly | information items in printed, transmitted, spatial, live, or spoken form |\n| **Digital Information Channels & Platforms** | digital environments in which people encounter information items directly | information items in posted, uploaded, or streamed form |\n\n\n:::warning\nThe boundary between analogue and digital environments is increasingly fluid: live broadcasts may be streamed simultaneously, print publications often appear in digital form, and live events are frequently broadcast or streamed online.\n\n:::\n\n## ☑ Analogue Information Environments\n\n| Type | Definition | Typical Examples (encounter on purpose) | Typical Examples (encounter in passing) | How do I encounter information here? |\n|------|------------|-----------------------------------------|-----------------------------------------|--------------------------------------|\n| **Print / Publications** | Printed materials — such as newspapers, magazines, books, brochures, flyers, posters, or signage — that are physically distributed, displayed, or made available for reading. | - newspaper subscription
- magazine purchase
- academic textbook
- library book | - campaign flyer in a letterbox
- brochure in a waiting room
- free newspaper on a train
- billboard
- poster at a bus stop | - by purchasing, subscribing, or picking up a copy
- by reading, browsing, or leafing through
- sometimes by noticing printed material placed in a public space |\n| **Broadcast & Public Address** | Audio or audiovisual information transmitted to a wide audience through radio, television, screens, or public address systems — either as scheduled programming or as continuous / situational announcements. | - TV news at home
- radio programme
- live sports broadcast | - TV screen in a waiting room
- background radio in a shop
- loudspeaker announcement at a train station
- public address system in an airport | - by tuning in to a channel or station
- by switching between channels
- sometimes by being in a space where broadcast or address content is playing |\n| **Installations, Monuments & Exhibits** | Spatial, static, and typically permanent or semi-permanent objects, structures, or displays placed in public or institutional spaces to inform, commemorate, or express. | - museum exhibition
- memorial visit
- gallery installation
- information pavilion | - monument in a public park
- commemorative plaque
- temporary public art installation | - by visiting a space that contains them
- sometimes by passing by or being physically present where they are placed |\n| **Live Events & Public Action** | Time-bound, live gatherings or actions involving people — organised to inform, persuade, express, commemorate, or mobilise. | - conference
- lecture
- theatre performance
- campaign event
- planned demonstration | - street protest
- flashmob
- information stand
- protest camp
- vigil
- street performance | - by attending at a specific time and place
- sometimes by being in the vicinity when an event or action takes place |\n| **Personal Conversations & Word of Mouth** | Direct, face-to-face exchange of information between individuals — in private, social, or professional settings. | - asking a friend for advice
- family dinner discussion
- consulting a colleague
- parent–teacher conversation | - overhearing a conversation
- casual remark at a social gathering
- word of mouth in a community | - by talking, listening, and asking in direct personal interaction |\n\n## ☑ Digital Information Platforms & Channels {\\[information channel\\]} {\\[platform\\]} {\\[channel\\]}\n\n| Type | Definition | Typical Examples | Who can publish information here? | Is what I see here the same for everyone, algorithmically personalised for me, or based on my own configuration? | How do people find and move through information here? |\n|------|------------|------------------|-----------------------------------|------------------------------------------------------------------------------------------------------------------|-------------------------------------------------------|\n| **Websites / Blogs** | An individual's or organisation's own online space — such as an institutional website, a news site, a company page, or a personal blog — where content is published directly in the owner's name. | - who.int
- [bbc.co.uk](http://bbc.co.uk)
- [greenpeace.org](http://greenpeace.org)- my-travelblog.eu | **Owner-controlled**
- The owner
- Authorised contributors | **Same for everyone**
Content is structured by the site owner through menus, categories, and page layout | - By following menus
- By clicking links
- By browsing sections or categories
- By using internal search, if available
- By moving from page to page |\n| **Social Media** | Networked digital spaces where users and organisations post, share, and circulate content. | - Facebook
- Instagram
- TikTok
- X
- LinkedIn
- Threads
- Mastodon | **Open**
- Almost anyone with an account
- Organisations
- Public figures
- Advertisers | **Algorithmically personalised for me**
Feeds, recommendations, trending content, and promoted posts are shaped by my behaviour and engagement | - By scrolling through feeds
- By following accounts
- By opening comments, replies, and threads
- By clicking shares, reposts, and recommendations
- By searching hashtags, keywords, or account names |\n| **Video / Audio Platforms** | Digital spaces where many different users or organisations upload and share video or audio content. | - YouTube
- Vimeo
- SoundCloud | **Open**
- Almost anyone with an account or channel
- Organisations
- Media producers
- Podcasters | **Algorithmically personalised for me**
Recommendations, autoplay queues, and suggested items are shaped by my viewing / listening history | - By searching for specific items
- By moving through playlists or queues
- By following recommendations
- By opening channels, episodes, or series
- By using subscriptions |\n| **Streaming / On-demand Services** | Curated digital services that offer access to a catalogue of on-demand media. | - Netflix
- Disney+
- BBC iPlayer
- Arte
- RaiPlay | **Curated**
- The provider
- Authorised producers
- Licensed content partners | **Algorithmically personalised for me**
Recommendations, featured selections, and catalogue presentation are shaped by my watch history | - By browsing the catalogue
- By selecting from featured content
- By continuing series or programmes
- By following recommendation rows
- By searching titles, genres, or categories |\n| **Communication / Messaging Apps** | Private or semi-private spaces — such as messaging or email apps — for direct exchange between individuals or groups. | - WhatsApp
- Signal
- Messenger
- Gmail
- Outlook | **Member-controlled**
- Participants in the conversation
- Members of the group
- Mailing-list senders | **Based on my own configuration**
What I see depends on my contacts, conversations, groups, and how I organise them | - By opening chats or threads
- By reading chronological message streams
- By following forwards, links, and attachments
- By searching chat history, senders, or keywords |\n| **Discussion Forums / Community Spaces** | Interactive spaces — such as forums, discussion boards, comment sections, or community groups — where users discuss, comment, ask questions, and respond to one another. | - Reddit
- Discord
- Stack Overflow
- Quora | **Semi-open**
- Members
- Registered users
- Moderators | **Same for everyone / Based on my own Configuration**
What I see depends first on which communities, servers, forums, or threads I join or enter; within them, visibility may then be shaped by upvotes, moderation, and sorting. | - By browsing threads
- By opening replies and subthreads
- By following notifications
- By moving across categories or communities
- By searching topics, tags, or thread titles |\n\n\n:::info\nSome platforms fall into more than one type — for example, Telegram (messaging + public channels), Discord (messaging + community), Reddit (forum + social media), Spotify (streaming + podcast discovery).\n\n:::\n\n### ☑ Access Barriers\n\n| Barrier | Examples | People typically excluded |\n|---------|----------|---------------------------|\n| **Financial barriers** | - Paywalls
- Subscription fees
- Premium memberships | - Low-income households
- Students without institutional access
- Users in regions with weaker currencies |\n| **Language barriers** | - Foreign language
- Academic or technical vocabulary
- Complex sentence structures | - Non-native speakers
- Users with lower formal education
- Younger users |\n| **Disability-related barriers** | - No screen reader support
- No captions or transcripts
- Low contrast or small text | - Users with visual impairments
- Users with hearing impairments
- Users with cognitive impairments |\n| **Technical barriers** | - High bandwidth requirements
- Modern devices needed
- Specific software or apps | - Users with older devices
- Rural users with limited internet
- Low-income households |\n| **Geographic barriers** | - Region locks
- Local platform restrictions | - Users in restricted regions
- Travellers |\n| **Political / regulatory barriers** | - Government censorship
- Government bans on platforms or apps
- Sanctions or embargoes | - Users in countries with restrictive media policies
- Activists, journalists, dissidents |\n| **Account & identification barriers** | - Mandatory account creation
- Identity verification
- Age verification | - Users without an email or phone
- Users without official ID
- Minors without parental permission |\n| **Privacy-related barriers** | - Mandatory data sharing
- Tracking requirements
- Required app permissions | - Privacy-sensitive users- Users avoiding government surveillance- Users wary of corporate data collection |\n\n\n:::warning\nThese barriers are not mutually exclusive, they often overlap or reinforce each other — for example, the Great Firewall of China blocks specific platforms only within that country, acting as both a geographic and a political/regulatory barrier.\n\n:::\n\n# Information Access Systems\n\nSystems through which information items are accessed indirectly — through previews / snippets, or through synthesised responses based on them.\n\n| Information Access Systems | Definition | Where do I start? | What appears there? |\n|----------------------------|------------|-------------------|---------------------|\n| Search Systems | Systems that locate and rank information items in response to a user query, returning previews rather than the items themselves. | a search interface | a ranked list of previews:
- titles
- snippets
- URLs |\n| Discovery Systems | Systems that surface and curate information items in feeds or directories, returning previews rather than the items themselves. | a feed or browse interface | curated previews:
- headlines
- cards
- recommendations |\n| Generative AI Systems | Systems that generate or synthesise responses based on information items rather than directing users to them. | a prompt window | a generated, synthesised response, sometimes with citations |\n\n## ☑ Search Systems {\\[search engines\\]}\n\ninformation items accessed indirectly through search \\n→ users enter a query in a search interface and receive a ranked list of previews pointing to the underlying items\n\n| Type | Definition | Typical Examples | What is my starting point and how do I look for information here? | What determines which information items are displayed and in what order? | What do I get back? | How do I move from here to the underlying information item(s), if at all? |\n|------|------------|------------------|-------------------------------------------------------------------|--------------------------------------------------------------------------|---------------------|---------------------------------------------------------------------------|\n| ### **Search Engines** | Systems that index and rank information items across the web based on user queries. | - Google
- Bing
- DuckDuckGo
- Ecosia | - search bar
- by entering keywords or questions | - my query
- ranking algorithms
- relevance
- recency
- search engine optimisation
- sometimes personalisation based on location or search history | **Previews of existing information items:**
- ranked list of results with snippets, titles, and URLs
- AI-generated summaries | - by clicking a result link, which takes me directly to the information item in its original space |\n| ### **Scholarly Databases** | Systems that make scholarly information items searchable and accessible through search, filtering, and structured metadata. | - PubMed
- JSTOR
- Google Scholar
- ERIC | - advanced search form with filters
- by entering keywords
- by filtering metadata
- by combining search fields | - my query
- metadata matching
- citation count
- relevance ranking
- database-specific indexing | **Previews of existing information items:**
- bibliographic records
- abstracts
- sometimes links to or direct access to full texts | - by clicking through to the full text
- sometimes directly within the same system
- sometimes via external publisher
- sometimes behind a paywall or institutional login |\n\n## ☑ Discovery Systems\n\ninformation items accessed indirectly through curated feeds or directories → users browse a feed or directory and see previews pointing to the underlying items\n\n| Type | Definition | Typical Examples | What is my starting point and how do I look for information here? | What determines which information items are displayed and in what order? | What do I get back? | How do I move from here to the underlying information item(s), if at all? |\n|------|------------|------------------|-------------------------------------------------------------------|--------------------------------------------------------------------------|---------------------|---------------------------------------------------------------------------|\n| **Feeds** | Systems that present a continuous, personalised stream of recommended information items based on topics, interests, or user behaviour. | - Google News
- Google Discover
- Apple News
- Flipboard
- Upday
- Microsoft Start | - personalised feed or browse interface
- by scrolling through the feed
- sometimes by selecting topics or categories
- sometimes by entering keywords | - editorial curation
- algorithmic curation (esp. trending detection)
- algorithmic personalisation (esp. personalised ranking, recommendations) | **Previews of existing information items:**
- headlines
- cards
- snippets
- thumbnails
- recommendations from various sources | - by tapping or clicking a headline, card, or preview
- this takes me to the information item in its original space |\n| **Directories** | Systems that organise information items into browsable catalogues with categories, charts, and recommendations. | - Apple Podcasts
- Spotify Podcasts
- Pocket Casts | - browse interface with categories and charts
- by browsing categories or top lists
- by following recommendations
- sometimes by entering keywords | - editorial curation
- algorithmic curation (esp. trending detection - \"popularity charts\")
- algorithmic personalisation (sometimes recommendations) | **Previews of existing information items:**
- listings with titles, descriptions, and episode lists
- thumbnails
- ratings
- sometimes recommendations | - by tapping or clicking a listing
- sometimes I can play the item directly within the app
- the transition to the underlying host is not always visible |\n\n*Some platforms function as both Discovery Systems and Digital Channels — Apple Podcasts and Spotify Podcasts, for example, surface podcasts hosted elsewhere but also play the content directly within the app.*\n\n## ☑ Generative AI Systems\n\ninformation items accessed indirectly through generative synthesis \\n→ users enter a prompt and receive a synthesised response, sometimes with references to underlying items\n\n| Type | Definition | Typical Examples | What is my starting point and how do I look for information here? | What determines which information items are displayed and in what order? | What do I get back? | How do I move from here to the underlying information item(s), if at all? |\n|------|------------|------------------|-------------------------------------------------------------------|--------------------------------------------------------------------------|---------------------|---------------------------------------------------------------------------|\n| ### **Training-data based AI** | Systems that generate responses based on patterns learned during training, without real-time retrieval from external sources. | - ChatGPT
- Claude
- Gemini | - prompt window or chat interface
- by entering prompts, questions, or follow-up instructions | - my prompt
- the system's underlying model
- training data with a knowledge cutoff | **Generated content:**
- synthesised response
- based on patterns from training data
- rarely with citations to specific sources | - the generated response is typically the endpoint
- underlying sources are usually not retrievable |\n| ### **RAG\\* AI** | Systems that synthesise responses by retrieving relevant content from external sources at query time — from the open web or from a user-provided corpus. | - Perplexity
- NotebookLM
- Copilot
- Bing Chat | - prompt window or search interface
- by entering prompts or questions
- sometimes after uploading user-provided sources | - my prompt
- the retrieval mechanism (web search or document corpus)
- the system's underlying model | **Generated content:**
- synthesised response based on retrieved sources
- usually with citations to the underlying items | - through cited sources or links, when provided
- to verify the synthesis against the original items |\n\n*Training-data based AI Assistants increasingly include retrieval modes (e.g., ChatGPT with web search, Claude with search). When activated, they function as RAG systems for that query — the boundary between the two types is mode-dependent rather than product-dependent.*\n\n\\*RAG (Retrieval-Augmented Generation): a method that combines AI generation with retrieval from a defined corpus of sources — the system synthesises responses based on the retrieved content rather than only on its training data.","HTML":"

Információ

\n

bármely témához vagy kérdéshez kapcsolódó anyag (itt: SSI): tények, állítások, adatok, leírások, érvek, értelmezések, idézetek, statisztikák, képek, média stb.

\n

→ téves információ, dezinformáció, rossz információ

\n

Információs elem

\n


egy adott helyzetben valaki által találkozott konkrét információs egység → műfaj formájában jelenik meg (pl. cikk, bejegyzés, videó, riport, tweet, interjú)
→ egy információs környezetben (pl. weboldal, közösségi média platform, beszélgetés, újság)

\n

Közzététel dátuma

\n

az az időpont, amikor az információs elemet eredetileg közzétették, posztolták vagy sugározták
→ jelzi, hogy a tartalom mennyire aktuális, és hogy esetleg felülmúlták-e újabb eredmények, események vagy fejlemények

\n

Tartalom

\n

az, amit egy információban ténylegesen mondanak, mutatnak, állítanak vagy magyarázzanak

\n

→ kitalált tartalom, manipulált tartalom

\n

Üzenet

\n

kommunikációs jelentés, amely abból adódik, hogy a szerző vagy a kiadó hogyan választja ki, hangsúlyozza, keretezi és strukturálja a tartalmat → nézőpontok / álláspontok

\n

Előnézet

\n

egy információs elem tömör vizuális ábrázolása, amely általában a címet, a kivonatot, a domaint/URL-t és néha egy miniatűrt is tartalmaz — hírcsatornákban, keresési eredmények között, valamint amikor linkeket osztanak meg közösségi médiában vagy üzenetküldő alkalmazásokban

\n

Részlet

\n

az előnézetben szereplő rövid leíró szövegrészlet — általában egy-két mondat, amelyet az alapul szolgáló információ tartalmából emeltek ki vagy generáltak

\n

Hivatkozás

\n

olyan információelem vagy forrás, amelyet egy másik információelem
idéz, hivatkozik, linkel vagy említ → lehetővé teszi az információ eredetének
visszakeresését → a hivatkozások követése kulcsfontosságú stratégia a megbízhatóság értékelésében

\n

Forrás

\n

egy információs elem eredete — két értelemben használatos:

\n

szereplőként:

\n
    \n
  • szigorúan: a tartalmat létrehozó szerző vagy alkotó\n
    • \n
  • tágabb értelemben: az az információs környezet, amelyben megjelenik\n
    • \n
  • mindennapi használatban: akár az a személy, fiók vagy bot is, aki megosztotta veled (a „terjesztő”)\n
    • \n
\n

elemként:

\n
    \n
  • maga az információs elem, a közvetítés mértéke (elsődleges, másodlagos, harmadlagos) és a forrás típusa szerint osztályozva\n
    • \n
\n

Tartalomalkotó / Szerző {{creator}}

\n


az az személy vagy szervezet, aki/amely létrehozza az információs elem eredeti tartalmát → lehet azonosított, álnéven szereplő vagy névtelen

\n

Közvetítés mértéke

\n

A közvetítés mértéke azt mutatja, hogy az információs elem milyen messze van az eredeti anyagtól – és így hány lépésnyi kiválasztás, értelmezés és potenciális torzítás fekszik közöttük.

\n
\n
\n\n

A közvetítés mértéke nem határozza meg a megbízhatóságot vagy a hitelességet.
→ Az elsődleges forrás elfogult, hiányos vagy hibás lehet (pl. szemtanúi beszámoló, félrevezető adatsor).
→ A másodlagos forrás megbízhatóbb lehet, mint az általa ismertetett elsődleges anyag (pl. tényellenőrzött cikk, amely helyesbíti egy politikus állításait).

\n
\n
\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
A közvetítés mértékeEpistemikus közelség / Kapcsolat az eredeti információvalPéldák

Elsődleges forrás

Közvetlenül bemutatja, dokumentálja, elemzi vagy értelmezi az eredeti információt: nyers adatok, eredeti események vagy első kézből származó tapasztalatokWHO-kutatási jelentés, szemtanúi beszámoló, eredeti adatkészlet, parlamenti beszéd

Másodlagos forrás

Hivatkozások és jelentések egy vagy több elsődleges információelemről, azok elemzése, értelmezése, kommentálása vagy újragondolásaÚjságcikk a WHO-jelentésről, a kutatási eredményeket összefoglaló tankönyvfejezet, egy tudományos tanulmányt idéző és az idézetet kommentáló közösségi média bejegyzés

Harmadlagos forrás

Hivatkozik, összeállít vagy összefoglal több elsődleges és/vagy másodlagos információt, általában anélkül, hogy új, eredeti információt nyújtanaTikTok-videó, amely egy tudományos tanulmányt kommentáló tweetre reagál, Wikipedia-cikk, enciklopédiai áttekintés
\n

Forrástípusok

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Forrástípus Milyen típusú
forrásról van szó?		Szerzők / Alkotók
Ki áll általában mögötte?		Elsődleges érdek
Fő célja mi?		Kommunikációs szándékok
Hogyan kommunikálnak általában?		Közzététel előtti ellenőrzés
Mennyire alaposan ellenőrzik az információkat a közzététel előtt?		A megbízhatóságra és a
hitelességre gyakorolt hatások Hogyan befolyásolja ez a megbízhatóságot és a hitelességet?		Műfajok
Milyen formátumokat öltenek általában az ebben a forrástípusban szereplő információk?
Akadémiai / Oktatási-
Egyetemek - Kutatóintézetek -
Iskolák
- Tudományos kiadók		- Tudástermelés -
Oktatás		-
Tájékoztatás -
Magyarázat - Bizonyítékok dokumentálása		Gyakran formálisan lektorált, bár a lektorálás szintje változó.Gyakran erőteljesebb a bizonyítékok felhasználása és dokumentálása, de az eredmények előzetesek, szűk körűek lehetnek, vagy újabb kutatások felülírhatják őket.- Folyóiratcikk -

Tankönyv - Előadásfelvétel -
Enciklopédiabejegyzés
Kereskedelmi / promóciós-
Vállalatok –
Márkák – Iparági szövetségek
– Szponzorált alkotók		- Nyereség
- Piaci pozíció
- Hírnév		-
Promóció –
Értékesítés – A márka iránti bizalom építése		Általában belső ellenőrzésen esik át márka-, jogi vagy marketingcélokból.Professzionálisan készítik és kereskedelmi érdekek alakítják; a marketing és az információ gyakran elmosódott.- Szponzorált
bejegyzés – Márkás blog
– Termék-mikrooldal
– Vállalati sajtóközlemény
Egyéni / Személyes- Magánszemélyek –
Független
alkotók – Személyes hálózatok		-
Önkifejezés -
Megosztás -
Vélemény -
Tapasztalat - …		-
Kifejezés –
Megosztás –
Kommentelés – Szórakoztatás		Általában nem kerülnek hivatalos ellenőrzésre a közzététel előtt.Első kézből származó nézőpontokat kínálhat, de a megbízhatóság, a szakértelem és a felelősségvállalás szintje széles skálán mozog.- Személyes blog
- Fórumhozzászólás -
Privát üzenet -
Személyes videó
Újságírói- Hírügynökségek -
Szerkesztőségek -
Független újságírók		- Nyilvános
tudósítás - Közönség elérése		-
Riportok –
Értelmezés –
Nyomozás – Kommentárok		Gyakran szerkesztői ellenőrzés alatt áll, bár a szabványok eltérőek.Hiteles és kontextusba ágyazott tudósítást nyújthat, de a minőség a médiumtól, a műfajtól, a gyorsaságtól és a kereskedelmi nyomástól függően változik.- Hírcikk
- Riport
- Véleménycikk
- Szerkesztői cikk
- Nyomozati podcast
Jótékonysági / Szolgáltató jellegű- Humanitárius
szervezetek – Jótékonysági
alapítványok – Szolgáltatásorientált civil szervezetek		- Közjó -
Segély
- Szociális ellátás		-
Tájékoztatás - Támogatás
- Segélyezés koordinálása -
Tudatosságnövelés		Gyakran belső ellenőrzés alá esik, bár a szabványok eltérőek.Gyakran küldetésvezérelt és gyakorlati tapasztalatokon alapul, de a hatókör, a függetlenség és a bizonyítékok felhasználása eltérő.- Segélyprogramok oldala
- Alapítványi projektjelentés -
Jótékonysági hírlevél
Politika / Érdekérvényesítés-
Pártok -
Kampányok - Érdekvédelmi
csoportok -
Aktivisták - Lobbicsoportok		-
Érdekérvényesítés -
Meggyőzés - Mobilizálás		-
Meggyőzés -
Nyomásgyakorlás -
Napirend-meghatározás - Mobilizálás		Általában stratégiai szempontból vizsgálják, hogy egy álláspontot vagy kampányt támogassanak.Fontos a nyilvános vitában, de gyakran az érdekérvényesítés, a meggyőzés vagy intézményi érdekek alakítják.- Pártprogram
– Kampányhirdetés
– Nyilatkozat
– Lobbizási dokumentum
Szakmai / tagsági alapú- Szakmai szövetségek
– Szakszervezetek –
Kamarák
– Tudományos társaságok		- Tagok
érdekei - Szakmai szabványok		-
Képviselet -
Szabványalkotás - Koordináció
- Tagok tájékoztatása		Pontosságát és következetességét gyakran belső ellenőrzés alá vetik.Gyakran szakértelmen alapul, de a nézőpont inkább a tagok érdekeit tükrözi, mint a szélesebb közérdeket.- Szakmai
irányelvek - Tagok számára készült
hírlevél - Állásfoglalás -
Ágazati jelentés
Nyilvános / Hivatalos-
Kormányok –
Minisztériumok – Hatóságok –
Nemzetközi szervezetek		- Közmegbízatás -

Szabályozás - Politika		-
Bejelentés –
Szabályozás –
Legitimálás – A nyilvánosság tájékoztatása		Közzététel előtt általában hivatalos felülvizsgálatnak és jóváhagyásnak vetik alá.Gyakran hiteles forrás a hivatalos álláspontokról és döntésekről, de lehet szelektív, stratégiai vagy önreklámozó jellegű.- Politikai dokumentum
– Hivatalos nyilatkozat
– GYIK oldal
– Minisztériumi jelentés
\n
\n
\n\n

A műfajok nem korlátozódnak egyetlen forráskategóriára. Egy hírlevél például lehet kereskedelmi, jótékonysági vagy szakmai jellegű. A műfaj önmagában nem elegendő mutató a megbízhatóságra vagy a hitelességre vonatkozóan.

\n
\n
\n

A forrás megbízhatósága

\n

A modern tudás annyira specializált, hogy egyetlen személy sem tudja függetlenül ellenőrizni az összes állítást. Szakértőkre és hiteles forrásokra kell támaszkodnunk. De ez a támaszkodás csak annyira jó, amennyire képesek vagyunk azonosítani, hogy ki is az igazi szakértő, és mely források készültek olyan körülmények között, amelyek alátámasztják a megbízhatóságot.

\n

Három egymást kiegészítő szempont támasztja alá ezt az ítéletet:

\n
    \n
  • Szerkesztői áttekintés
    : hogyan jött létre a forrás\n
    • \n
  • Tényellenőrzés
    : a konkrét állítások ellenőrzése\n
      \n
    • szerkesztők által a publikálás előtt, vagy\n
      • \n
    • független szervezetek által a közzététel után\n
      • \n
    \n
    • \n

  • Kiegészítő olvasás: a címzett saját vizsgálata a forrásról: elhagyja magát a forrást, és megnézi, mit mondanak róla megbízható független források\n
    • \n
\n

Szerkesztői áttekintés

\n

Hivatalos, megjelenés előtti folyamat, amelynek során az információkat kiválasztják, megfogalmazzák, módosítják vagy kihagyják – és amelynek során tartalmukat a kiadó szabványai alapján minőségileg ellenőrzik, mielőtt a nyilvánosság elé kerülnének.

\n

A szerkesztői áttekintés így két funkciót ötvöz:

\n
    \n
  • Kiválasztás és keretezés: eldönti, mely információkat publikálják, hogyan keretezik be, és mit hagynak ki\n
    • \n
  • Minőség-ellenőrzés és tényellenőrzés: a pontosság, a források és a bizonyítékok ellenőrzése\n
    • \n
\n

A szigorúság változó – az informális, egy személy által végzett szerkesztéstől a formális, több lépcsős áttekintésig terjed. A hagyományos kiadói környezetben ezeket a szerepeket általában különálló szervezetek látták el – egy újságíró (tartalomkészítő) és egy újság szerkesztősége (tartalomszerkesztő). Az akadémiai kiadói tevékenységben a szakértői értékelés egy speciális forma.

\n
\n
\n\n

A szerkesztői felülvizsgálat nem semleges.
A formális folyamat és a szigorú minőség-ellenőrzés nem zárja ki az elfogultságot. A szerkesztői döntések tükrözik a kiadó szervezet motivációit, érdekeit és szerkesztői irányvonalát – küldetését, tulajdonviszonyait, finanszírozását és célközönségét. Ugyanazt a cikket gondosan ellenőrizhetik és úgy keretezhetik, hogy az a kiadó céljait szolgálja. A minőség és az elfogultság nem zárják ki egymást. Ez a szerkesztői kapuőri tevékenység működése. A digitális platformokon ehhez hasonló funkciót az algoritmikus kapuőri tevékenység lát el.

\n
\n
\n

A digitális környezetben a határok eltolódnak. A szerkesztői szerepet gyakran megkerülik – bárki, akinek fiókja van, szerkesztői ellenőrzés vagy intézményi háttér nélkül is közzétehet vagy megoszthat információkat. Ugyanakkor az üzemeltetői szerep egyre jelentősebbé válik: az algoritmikus kurátori tevékenység, a szponzorált tartalom és az ajánló rendszerek olyan módon alakítják a láthatóságot, ahogyan a hagyományos terjesztési hálózatok nem tették.

\n
\n
\n\n

Egy információ megbízhatósága a tartalom készítőjétől és az általa kapott szerkesztői ellenőrzéstől függ – nem attól, aki megosztotta.

\n
    \n
  • egy retweetelt cikk: a megosztó fiók nem a szerzője – a cikk mögött egy másik szerző áll\n
    • \n
  • Linket közzétevő bot: a linket közzétevő bot nem az alkotója – a linkelt tartalomnak megvan a saját alkotója\n
    • \n
\n
\n
\n

Tényellenőrzés {\\[fact checker\\]}

\n

Az információkban szereplő tényállítások ellenőrzésének gyakorlata.

\n

A tényellenőrzés két különböző kontextusban létezik:

\n
    \n
  • Közzététel előtt: a kiadói szervezeteken belüli speciális szerkesztői feladat, amelynek keretében az állításokat még a nyilvánosságra hozataluk előtt ellenőrzik\n
    • \n
  • Közzététel után: független szervezetek (lásd alább), amelyek a már közzétett állításokat értékelik, és válaszul saját információkat állítanak elő\n
    • \n
\n
\n
\n\n

AFP Fact Check (Franciaország)

\n
    \n
  • Nyelvek: angol, francia\n
    • \n
  • Fókusz: kétes képek, videók, hivatalos nyilatkozatok és egyéb, az interneten megjelenő téves információk\n
    • \n
  • Finanszírozás: részben a francia kormány támogatja, emellett közvetlen támogatást kap a Facebooktól is.\n
    • \n
  • Link:\nhttps://factcheck.afp.com/\n
    • \n
\n

BBC Reality Check (Egyesült Királyság)

\n
    \n
  • Nyelv: angol\n
    • \n
  • Fókusz: híroldalakról vagy közösségi médiából származó pletykák és állítások\n
    • \n
  • Finanszírozás: állami finanszírozás\n
    • \n
  • Link:\nhttps://www.bbc.com/news/reality_check\n
    • \n
\n

Correctiv (Németország)

\n
    \n
  • Nyelvek: német; partneroldalakon keresztül arab, angol, francia, orosz és török nyelven is publikál\n
    • \n
  • Fókusz: téves és félrevezető információk, oknyomozó újságírás\n

    Finanszírozás: adományok (főbb adományozók: Luminate, Brost-Stiftung, Open Society Foundations, Google, Deutsche Telekom); egy kereskedelmi leányvállalat fizetést kap a Facebooktól a tartalmak tényellenőrzéséért

    \n
    • \n
  • \nLink:https://correctiv.org/\n
    • \n
\n

dpa-Faktencheck (Németország)

\n
    \n
  • Nyelvek: német, holland, francia (Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia, Belgium, Luxemburg)\n
    • \n
  • Fókusz: közérdekű állítások; politikai nyilatkozatok és vírusként terjedő tartalmak\n
    • \n
  • Finanszírozás: piaci alapú hírügynökség; kisebb projektfinanszírozás (Google News Initiative, EU); tényellenőrzésenként jelzett Meta-együttműködés\n
    • \n
  • Link\n:https://dpa-factchecking.com/germany/\n
    • \n
\n

FactCheck.org (Egyesült Államok)

\n
    \n
  • Nyelv: angol\n
    • \n
  • Fókusz: amerikai politikai állítások és nyilatkozatok; vírusként terjedő álhírek\n
    • \n
  • Finanszírozás: Annenberg Public Policy Center, University of Pennsylvania, elsősorban az Annenberg Alapítvány finanszírozza; a Meta partnerség 2016-tól 2025-ig tartott\n
    • \n
  • Link\n:https://www.factcheck.org/\n
    • \n
\n

Faktabaari (Finnország)

\n
    \n
  • Nyelvek: finn, svéd, angol\n
    • \n
  • Fókusz: tényellenőrzés, különösen helyi, országos és európai választások idején\n
    • \n
  • Finanszírozás: elsősorban a harmadik szektor támogatásai és díjai révén\n
    • \n
  • Link:\nhttps://faktabaari.fi/\n
    • \n
\n

Maldita.es (Spanyolország)

\n
    \n
  • Nyelv: spanyol\n
    • \n
  • Fókusz: politika, tudomány, egészségügy, éghajlat, migráció, nemek közötti egyenlőség; közösségvezérelt\n
    • \n
  • Finanszírozás: nonprofit alapítvány; adományok, tagsági díjak, platform-partnerségek (Meta, Google), uniós kutatási projektek\n
    • \n
  • Link\n:https://maldita.es/\n
    • \n
\n

Pagella Politica (Olaszország)

\n
    \n
  • Nyelv: olasz\n
    • \n
  • Fókusz: olasz politikusok nyilatkozatai (a testvéroldal, a Facta.news a vírusként terjedő téves információkat és dezinformációkat fedi le)\n
    • \n
  • Finanszírozás: magánvállalat; bevételek médiaszolgáltatóktól, Meta partnerség (a Facta.news-on keresztül), EU- és Erasmus+ projektfinanszírozás\n
    • \n
  • Link\n:https://pagellapolitica.it/\n
    • \n
\n

Reuters Fact Check (Egyesült Királyság)

\n
    \n
  • Nyelv: angol\n
    • \n
  • Fókusz: vizuális anyagok, a közösségi médiában közzétett állítások\n
    • \n
  • Finanszírozás: Reuters, a Facebook nyújt pénzügyi támogatást\n
    • \n
  • Link\n:https://www.reuters.com/fact-check/\n
    • \n
\n

Snopes (USA)

\n
    \n
  • Nyelv: angol\n
    • \n
  • Fókusz: városi legendák, internetes pletykák, amerikai politikai és társadalmi állítások\n
    • \n
  • Finanszírozás: független médiavállalat; hirdetések és tagdíjak; a korábbi Meta-partnerség 2019-ben véget ért\n
    • \n
  • Link\n:https://www.snopes.com/\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n

A legtöbb jelentős tényellenőrző szervezet finanszírozást vagy partnerségi kifizetéseket kap nagy digitális platformoktól (különösen a Meta/Facebook-tól). Ez a kapcsolat nyíltan nyilvánosságra kerül, de kritikus reflexiót igényel.

\n
\n
\n
\n
\n\n

EDMO havi tényellenőrzési összefoglalók: https://edmo.eu/resources/fact-checking-publications/fact-checking-briefs/

\n
\n
\n

Kiegészítő olvasmányok

\n

A laterális olvasás egy olyan stratégia, amelynek során a forrásokat tényellenőrként értékeljük.

\n

A kezdeti hangsúly a forrás (ki áll a tartalom mögött) megkérdőjelezésén van, nem magán a tartalmon. Ahelyett, hogy vertikálisan olvasnál – azaz egy weboldalon maradnál és azt felülről lefelé elemezgetnéd –, gyorsan elhagyod az oldalt, rákeresel a forrás nevére, és megnézed, mit mondanak róla más megbízható oldalak. Ha a forrás megbízhatatlannak tűnik, ne pazarold rá az idődet. Keress jobb forrást.

\n

Ugyanez a laterális megközelítés működik a digitális platformok, konkrét állítások, idézetek vagy a tartalomban szereplő statisztikák ellenőrzése esetén is: hagyja el az oldalt, és keressen független megerősítést.

\n
\n
\n\n

Ne próbálja meg a forrást elolvasás alapján megítélni. Hagyja ott. Használja az internet többi részét, hogy kiderítse, miről van szó.

\n
\n
\n
\n
\n\n
    \n
  • Hagyja el a weboldalt. Nyisson meg egy új lapot (Cmd-kattintás / Ctrl-kattintás), és keressen rá a célnévre az interneten. Használjon pontos keresési kifejezéseket – tegye a neveket idézőjelek közé. Adjon hozzá konkrét kifejezéseket az alábbi ellenőrzőlistákból, hogy egy adott pontra összpontosítson (pl. „Employment Policies Institute” + „finanszírozási források”).\n
    • \n
  • Gyakorold a kattintás visszafogását. Ne kattints az első találatra. Nézd át több találat kivonatait és URL-jeit; keress bejegyzéseket független referenciaoldalakon (Wikipedia, SourceWatch, elismert hírportálok).\n
    • \n
  • Ellenőrizze az információkat. Megbízható külső webhelyeken használja a „keresés az oldalon” gyorsbillentyűt (Command+F) a nevek vagy kulcsszavak gyors megtalálásához és ellenőrzéséhez.\n
    • \n
\n
\n
\n

☑ A szerző szakértelme és képesítései

\n
\n
\n\n

Azonosíthatóság

\n
    \n
  • A szerző neve és szakmai szerepe\n
    • \n
  • Elérhetőségi adatok (pl. intézményi e-mail, szakmai weboldal)\n
    • \n
  • Ellenőrizhető szakmai profil (pl. ResearchGate, intézményi oldal, LinkedIn)\n

    Képesítés és tárgyi szakértelem

    \n
    • \n
  • A témához kapcsolódó végzettség\n
    • \n
  • Szakmai tapasztalat a téma területén\n
    • \n
  • A tárgyalt konkrét területre való specializáció\n

    Intézményi támogatás, finanszírozás és elfogultság

    \n
    • \n
  • Egy azonosítható intézményhez vagy szervezethez való tartozás\n
    • \n
  • A szerző pozíciója az intézményen belül\n
    • \n
  • Nyilvánosságra hozott finanszírozási források és összeférhetetlenség\n
    • \n
  • Olyan csoportokhoz vagy szervezetekhez való kapcsolódás, amelyek konkrét célokat követnek\n

    Kiadói előzmények

    \n
    • \n
  • A szerző egyéb publikációi a témában\n
    • \n
  • Publikációk lektorált folyóiratokban\n
    • \n
  • A szerző munkáinak hivatkozásai más hiteles forrásokban\n
    • \n
  • Elismert szakmai vagy tudományos szervezetekben való tagság\n

    Aktualitás és folytonosság

    \n
    • \n
  • A területen megjelent legújabb publikációk\n
    • \n
  • A szakértelem folytonossága\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n

A mutatókat értelmezni kell. Egyes jelek könnyen félreérthetők.
→ A hírnév nem egyenlő a hitelességgel. A nyilvános láthatóság, a médiában való jelenlét vagy a nagy követőtábor nem egyenlő a szakértelemmel egy adott témában.
→ A magas hivatkozási szám önmagában nem jelenti a hitelességet. A gyakran hivatkozott munkákat gyakran is vitatják vagy kérdőjelezik meg – a hivatkozások kontextusa fontos. → Az intézményi hovatartozás önmagában nem jelenti a hitelességet. Az intézményeknek lehetnek saját céljaik vagy elfogultságaik, ezért azokat a szerzővel együtt kell vizsgálni.
→ A szerző korábbi szakértelmén kívüli témák felé történő hirtelen elmozdulás nem feltétlenül jelenti veszélyt, de alaposabb vizsgálatot igényel.

\n
\n
\n

☑ A szervezet hírneve

\n
\n
\n\n

Finanszírozás és kapcsolatok

\n
    \n
  • Finanszírozási források és adományozók (anyavállalatok, szponzorok vagy a szervezet mögött álló PR-cégek)\n
    • \n
  • A finanszírozási források és az összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatala\n
    • \n
  • Politikai, ipari vagy ideológiai kapcsolatok\n
    • \n
\n

Szerkesztői és elszámoltathatósági gyakorlat

\n
    \n
  • Javítási vagy visszavonási szabályzat\n
    • \n
  • Megnevezett szerkesztői vezetés vagy ombudsman\n
    • \n
  • A szerkesztőség, a hírszerkesztőség, valamint a hirdetési és finanszírozási részlegek szétválasztása\n
    • \n
  • A hitelesítési módszerek átláthatósága\n
    • \n
\n

Identitás és típus

\n
    \n
  • A szervezet típusa (akadémiai, újságírói, érdekképviseleti, kereskedelmi, kormányzati – lásd a forráskategóriákat)\n
    • \n
  • Alszervek vagy álcázott weboldalak: a szervezet valóban azt képviseli-e, aminek látszik, vagy más érdekeket szolgál\n
    • \n
\n

Eddigi eredmények és hírnév

\n
    \n
  • Működés időtartama és a tevékenység folytonossága\n
    • \n
  • Hogyan írják le a szervezetet a független referenciaoldalak (Wikipedia, SourceWatch, tényellenőrök, elismert hírportálok)\n
    • \n
  • Dokumentált viták, tényellenőrzési értékelések vagy kritikus riportok\n
    • \n
\n
\n
\n
\n
\n\n

A mutatók értelmezést igényelnek. Egyes jelek könnyen félreérthetők.
→ A nonprofit státusz önmagában nem jelenti a hitelességet. Sok érdekvédelmi és fedőszervezet működik nonprofitként.
→ A professzionális tervezés és a kifinomult weboldal önmagában nem jelenti a hitelességet. A webdesign fejlődése meghaladta értékelési módszereinket.
→ A hosszú működési történet önmagában nem jelenti a megbízhatóságot – a tulajdonviszonyok, a finanszírozás és a gyakorlatok idővel változhatnak.
→ Az intézményi hovatartozás önmagában nem jelenti a hitelességet. Az intézményeknek lehetnek saját céljaik vagy elfogultságaik, ezért azokat a szervezettel együtt kell vizsgálni.

\n
\n
\n
\n
\n\n
\n
\n
\n

Információs környezetek

\n

fizikai vagy digitális kontextusok, amelyekben az információelemek elérhetők és közvetlenül találkozhatunk velük

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Információs környezetekMeghatározásMivel találkozom ott általában először?
Analóg információs környezeteknem digitális környezetek, amelyekben az emberek közvetlenül találkoznak az információelemekkelnyomtatott, továbbított, térbeli, élő vagy beszélt formában megjelenő információelemek
Digitális információs csatornák és platformokdigitális környezetek, amelyekben az emberek közvetlenül találkoznak az információelemekkelinformációk közzétett, feltöltött vagy streamelt formában
\n
\n
\n\n

Az analóg és a digitális környezet közötti határ egyre inkább elmosódik: az élő közvetítéseket egyidejűleg streamelhetik, a nyomtatott kiadványok gyakran megjelennek digitális formában, az élő eseményeket pedig gyakran sugározzák vagy streamelik online.

\n
\n
\n

☑ Analóg információs környezetek

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
TípusMeghatározásJellemző példák (szándékosan találkozunk velük)Jellemző példák (véletlenszerű találkozás)Hogyan találok itt információra?
Nyomtatott anyagok / KiadványokNyomtatott anyagok – például újságok, magazinok, könyvek, brosúrák, szórólapok, plakátok vagy táblák –, amelyeket fizikailag terjesztenek, kiállítanak vagy olvasásra rendelkezésre bocsátanak.- újságelőfizetés
- magazinvásárlás
- tankönyv
- könyvtári könyv		- kampányszórólap a postaládában -
brosúra a váróteremben -
ingyenes újság a vonaton -
óriásplakát
- plakát a buszmegállóban		- vásárlással, előfizetéssel vagy példány felvételével -
olvasással, böngészéssel vagy lapozgatással -
néha a nyilvános helyen elhelyezett nyomtatott anyagok észrevételével
Műsorszórás és hangosbeszélőRádió, televízió, képernyők vagy hangosbeszélő rendszerek segítségével széles közönségnek továbbított hang- vagy audiovizuális információ – akár előre meghirdetett műsor, akár folyamatos/helyzethez igazodó bejelentés formájában.- tévéhíradó otthon -
rádióműsor
- élő sportközvetítés		- TV-képernyő a váróteremben –
háttérzeneként szóló rádió egy üzletben –
hangosbemondó bejelentés a vasútállomáson –
hangosbeszélő rendszer a repülőtéren		- csatorna vagy
állomás beállításával – csatornák közötti váltással –
néha olyan helyen tartózkodással, ahol sugárzott vagy hangosbeszélőn keresztül közvetített tartalom hallható
Installációk, emlékművek és kiállításokTérbeli, statikus és jellemzően állandó vagy félállandó tárgyak, szerkezetek vagy kiállítási tárgyak, amelyeket nyilvános vagy intézményi terekben helyeznek el tájékoztatás, megemlékezés vagy kifejezés céljából.- múzeumi kiállítás
- emlékhely
látogatása - galériai installáció
- információs pavilon		- emlékmű egy nyilvános parkban -
emléktábla -
ideiglenes köztéri művészeti installáció		- az azokat
tartalmazó helyszín meglátogatásával - esetenként elhaladva azok mellett, vagy fizikailag jelen lévén azokon a helyeken, ahol elhelyezkednek
Élő események és nyilvános akciókIdőhöz kötött, élő összejövetelek vagy akciók, amelyekben emberek vesznek részt – tájékoztatás, meggyőzés, kifejezés, megemlékezés vagy mozgósítás céljából szervezve.- konferencia
- előadás
- színházi előadás
- kampányrendezvény
- tervezett tüntetés		- utcai
tüntetés -
flashmob - információs stand
- tüntetőtábor -

virrasztás - utcai előadás		- meghatározott időpontban és helyen
való részvétel révén – néha az esemény vagy akció helyszínének közelében tartózkodás révén
Személyes beszélgetések és szájhagyományKözvetlen, személyes információcsere egyének között – magán-, társadalmi vagy szakmai környezetben.- tanács kérése
egy baráttól - családi vacsora közbeni
beszélgetés - konzultáció egy
kollégával - szülő-tanár beszélgetés		- beszélgetés hallgatása –
alkalmi megjegyzés társasági összejövetelen –
szóbeszéd a közösségben		- beszélgetés, hallgatás és kérdezés közvetlen személyes interakció során
\n

☑ Digitális információs platformok és csatornák {\\[információs csatorna\\]} {\\[platform\\]} {\\[csatorna\\]}

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
TípusMeghatározásJellemző példákKi tehet közzé itt információkat?Amit itt látok, az mindenki számára ugyanaz, algoritmikus személyre szabott, vagy a saját beállításaimon alapul?Hogyan találják meg és böngészik az emberek az információkat itt?
Weboldalak / BlogokEgy magánszemély vagy szervezet saját online területe – például intézményi weboldal, híroldal, vállalati oldal vagy személyes blog –, ahol a tartalmat közvetlenül a tulajdonos nevében teszik közzé.- who.int-
bbc.co.uk
- greenpeace.org - my-travelblog.eu		Tulajdonos által
ellenőrzött – A tulajdonos –
Felhatalmazott közreműködők		Mindenki
számára azonos A tartalmat a webhely tulajdonosa strukturálja menük, kategóriák és az oldal elrendezése segítségével		- Menük követésével -
Linkekre kattintva -
Szakaszok vagy kategóriák
böngészésével - Belső kereső használatával, ha elérhető -
Oldalról oldalra lépve
Közösségi médiaHálózatos digitális terek, ahol a felhasználók és szervezetek tartalmakat tesznek közzé, osztanak meg és terjesztenek.- Facebook
- Instagram
- TikTok
- X
- LinkedIn
- Threads
- Mastodon		Nyitott
– Szinte bárki, akinek fiókja van –

Szervezetek – Közszereplők –
Hirdetők		Algoritmusok által személyre
szabva Hírfolyamok, ajánlások, trendi tartalmak és promóciós bejegyzések, amelyek az én viselkedésem és aktivitásom alapján alakulnak ki		- A hírfolyamok
végiglapozásával - Fiókok követésével -
Megjegyzések, válaszok és szálak megnyitásával -
Megosztásokra, újrapostázásokra és ajánlásokra
kattintással - Hashtagek, kulcsszavak vagy fióknevek keresésével
Videó-/hangplatformokDigitális terek, ahol sok különböző felhasználó vagy szervezet tölt fel és oszt meg video- vagy hangtartalmakat.- YouTube
- Vimeo
- SoundCloud		Nyitott
– Szinte bárki, akinek fiókja vagy
csatornája van –
Szervezetek – Médiaproducerek –
Podcasterek		Algoritmusok által személyre
szabva Ajánlások, automatikus lejátszási sorok és javasolt elemek, amelyek a nézési/hallgatási előzményeim alapján alakulnak ki		- Konkrét elemek keresésével -
Lejátszási listák vagy sorok
között navigálva - Ajánlások követésével -
Csatornák, epizódok vagy
sorozatok megnyitásával - Előfizetések használatával
Streaming / On-demand szolgáltatásokKiválasztott digitális szolgáltatások, amelyek hozzáférést nyújtanak az on-demand média katalógusához.- Netflix
- Disney+
- BBC iPlayer -
Arte
- RaiPlay		Kiválasztott
– A szolgáltató –
Engedélyezett
gyártók – Licencelt tartalompartnerek		Algoritmusok alapján személyre
szabva Ajánlások, kiemelt válogatások és a katalógus megjelenítése a nézett tartalmak története alapján alakul		- A katalógus böngészésével -
A kiemelt
tartalmak közül választva - Sorozatok vagy
műsorok folytatásával - Az ajánlások
sorainak követésével - Címek, műfajok vagy kategóriák keresésével
Kommunikációs/üzenetküldő alkalmazásokMagán vagy félig magán jellegű terek – például üzenetküldő vagy e-mail alkalmazások – egyének vagy csoportok közötti közvetlen kommunikációra.- WhatsApp
- Signal
- Messenger
- Gmail
- Outlook		Tagok
által ellenőrzött - A beszélgetés résztvevői -
A csoport tagjai -
Levelezőlista-küldők		Saját beállításaim
alapján Az, amit látok, a névjegyzékeimtől, beszélgetéseimtől, csoportjaimtól és azok szervezésétől függ		- Csevegések vagy szálak
megnyitásával - Az üzenetek időrendi sorrendben történő elolvasásával -
Továbbítások, linkek és
mellékletek követésével - A csevegési előzmények, a feladók vagy kulcsszavak keresésével
Vitafórumok / közösségi terekInteraktív terek – például fórumok, beszélgetési táblák, hozzászólási rovatok vagy közösségi csoportok –, ahol a felhasználók vitáznak, kommentelnek, kérdéseket tesznek fel és válaszolnak egymásnak.- Reddit
- Discord
- Stack Overflow -
Quora		Félig
nyitott - Tagok
- Regisztrált
felhasználók - Moderátorok		Mindenki számára azonos / Saját beállításaim
alapján Az, amit látok, elsősorban attól függ, hogy mely közösségekhez, szerverekhez, fórumokhoz vagy szálakhoz csatlakozom vagy lépek be; ezeken belül a láthatóságot a pozitív szavazatok, a moderálás és a rendezés alakíthatja.		- Szálak böngészésével -
Válaszok és alszálak megnyitásával -
Értesítések követésével -
Kategóriák vagy közösségek közötti váltással -
Témák, címkék vagy szálcímek keresésével
\n
\n
\n\n

Egyes platformok több típusba is besorolhatók – például a Telegram (üzenetküldés + nyilvános csatornák), a Discord (üzenetküldés + közösség), a Reddit (fórum + közösségi média) és a Spotify (streaming + podcastok felfedezése).

\n
\n
\n

☑ Hozzáférési korlátok

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
AkadályPéldákJellemzően kizárt személyek
Pénzügyi korlátok- Fizetős
tartalmak - Előfizetési díjak
- Prémium tagság		- Alacsony jövedelmű
háztartások - Intézményi hozzáféréssel nem
rendelkező diákok - Gyengébb valutával rendelkező régiók felhasználói
Nyelvi akadályok- Idegen nyelv
- Akadémiai vagy szakmai szókincs
- Bonyolult mondatszerkezetek		- Nem anyanyelvűek -
Alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező felhasználók -
Fiatalabb felhasználók
Fogyatékossággal kapcsolatos akadályok- Nincs képernyőolvasó-támogatás
- Nincsenek feliratok vagy
átiratok - Alacsony kontraszt vagy apró betűk		- Látássérült felhasználók -
Hallássérült felhasználók -
Kognitív fogyatékossággal élő felhasználók
Technikai akadályok- Magas sávszélesség-igény
- Modern eszközök
szükségesek - Speciális szoftverek vagy alkalmazások		- Régebbi
eszközöket használó felhasználók - Korlátozott
internet-hozzáféréssel rendelkező vidéki felhasználók - Alacsony jövedelmű háztartások
Földrajzi akadályok- Régiózárak -
Helyi platformkorlátozások		- Korlátozott
régiókban élő felhasználók - Utazók
Politikai/szabályozási akadályok- Kormányzati
cenzúra - Platformokra vagy
alkalmazásokra vonatkozó kormányzati tilalmak - Szankciók vagy embargók		- Korlátozó médiapolitikát alkalmazó országok felhasználói –
Aktivisták, újságírók, ellenzékiek
Fiók- és azonosítási akadályok- Kötelező fiók
létrehozás - Személyazonosság-ellenőrzés
- Életkor-ellenőrzés		- E-mail-címmel vagy
telefonszámmal nem rendelkező felhasználók - Hivatalos személyazonosító
okmánnyal nem rendelkező felhasználók - Szülői engedély nélküli kiskorúak
Adatvédelemmel kapcsolatos akadályok- Kötelező adatmegosztás
- Nyomkövetési
követelmények - Szükséges alkalmazásengedélyek		- Adatvédelmi szempontból érzékeny felhasználók - A kormányzati megfigyelést elkerülő felhasználók - A vállalati adatgyűjtéstől tartózkodó felhasználók
\n
\n
\n\n

Ezek az akadályok nem zárják ki egymást, gyakran átfedik egymást vagy erősítik egymást – például a kínai Nagy Tűzfal csak az országon belül blokkol bizonyos platformokat, így egyszerre jelent földrajzi és politikai/szabályozási akadályt.

\n
\n
\n

Információhozzáférési rendszerek

\n

Olyan rendszerek, amelyeken keresztül az információkhoz közvetett módon lehet hozzáférni – előnézetek/részletek, vagy azok alapján összeállított válaszok révén.

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Információhozzáférési rendszerekMeghatározásHol kezdjem?Mi jelenik meg ott?
KeresőrendszerekOlyan rendszerek, amelyek a felhasználói lekérdezésre reagálva megkeresik és rangsorolják az információelemeket, és maguk az elemek helyett előnézeteket adnak vissza.keresőfelületelőnézetek rangsorolt listája:
-
címek -
kivonatok - URL-ek
Felfedező rendszerekOlyan rendszerek, amelyek feedekben vagy könyvtárakban jelenítik meg és válogatják az információelemeket, és az elemek helyett előnézeteket adnak vissza.hírcsatorna vagy böngésző felületszerkesztett előnézetek:
-
címsorok - kártyák
- ajánlások
Generatív AI-rendszerekOlyan rendszerek, amelyek az információelemek alapján generálnak vagy szintetizálnak válaszokat, ahelyett, hogy a felhasználókat azokhoz irányítanák.egy prompt ablakgenerált, szintetizált válasz, néha hivatkozásokkal
\n

☑ Keresőrendszerek {\\[keresőmotorok\\]}

\n


keresésen keresztül közvetetten elérhető információelemek → a felhasználók beírnak egy keresési lekérdezést a keresőfelületbe, és rangsorolt listát kapnak az alapul szolgáló elemekre mutató előnézetekről

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
TípusMeghatározásJellemző példákMi a kiindulási pontom, és hogyan keressek itt információt?Mi határozza meg, hogy mely információelemek jelennek meg és milyen sorrendben?Mit kapok vissza?Hogyan juthatok el innen az alapul szolgáló információkhoz, ha egyáltalán lehetséges?

Keresőmotorok

Olyan rendszerek, amelyek a felhasználói lekérdezések alapján indexelik és rangsorolják az interneten található információkat.- Google-
Bing-

DuckDuckGo- Ecosia		- keresősáv
– kulcsszavak vagy kérdések beírásával		- a keresési lekérdezésem -
rangsorolási
algoritmusok - relevancia
-
aktualitás - keresőmotor-optimalizálás
- esetenként a helyszín vagy a keresési előzmények alapján történő személyre szabás		Meglévő információelemek előnézetei:
- rangsorolt találati lista kivonatokkal, címekkel és
URL-ekkel - AI által generált összefoglalók		- az eredmény linkjére kattintva, ami közvetlenül az információelem eredeti helyére visz

Tudományos adatbázisok

Olyan rendszerek, amelyek a tudományos információelemeket kereshetővé és hozzáférhetővé teszik keresés, szűrés és strukturált metaadatok segítségével.- PubMed
- JSTOR
- Google Scholar -
ERIC		-
szűrőkkel ellátott fejlett keresési űrlap -
kulcsszavak beírásával -
metaadatok szűrésével - keresési mezők kombinálásával		- a lekérdezésem
- metadatok egyezése
- hivatkozások száma
- relevancia rangsor
- adatbázis-specifikus indexelés		Meglévő információelemek előnézete:
- bibliográfiai rekordok
- absztraktok
- esetenként linkek a teljes szöveghez vagy közvetlen hozzáférés a teljes szöveghez		- a teljes szövegre kattintva –
néha közvetlenül ugyanazon a
rendszeren belül – néha külső
kiadón keresztül – néha fizetős hozzáférés vagy intézményi bejelentkezés után
\n

☑ Felfedező rendszerek

\n

közvetett módon, kurált hírcsatornákon vagy könyvtárakon keresztül elérhető információs elemek → a felhasználók böngészik a hírcsatornát vagy a könyvtárat, és megtekintik az alapul szolgáló elemekre mutató előnézeteket

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
TípusMeghatározásJellemző példákMi a kiindulási pontom, és hogyan keressek itt információt?Mi határozza meg, hogy mely információelemek jelennek meg és milyen sorrendben?Mit kapok vissza?Hogyan juthatok el innen az alapul szolgáló információkhoz, ha egyáltalán lehetséges?
HírcsatornákOlyan rendszerek, amelyek témák, érdeklődési körök vagy a felhasználói viselkedés alapján folyamatos, személyre szabott ajánlott információkat jelenítnek meg.- Google Hírek
- Google Discover -
Apple Hírek -
Flipboard
- Upday
- Microsoft Start		- személyre szabott hírcsatorna vagy böngészőfelület
- a hírcsatorna
végiglapozásával - esetenként témák vagy
kategóriák kiválasztásával - esetenként kulcsszavak beírásával		- szerkesztői válogatás
- algoritmikus válogatás (különösen trendek felismerése)
- algoritmikus személyre szabás (különösen személyre szabott rangsorolás, ajánlások)		Meglévő információelemek előnézetei:
-
címsorok -
kártyák -
kivonatok - miniatűrök
- ajánlások különböző forrásokból		- a címsor, kártya vagy
előnézet megérintésével vagy rákattintással – ez elvisz az információs elemhez az eredeti helyén
KatalógusokOlyan rendszerek, amelyek az információs elemeket böngészhető katalógusokba szervezik kategóriák, táblázatok és ajánlások segítségével.- Apple Podcasts -
Spotify Podcasts -
Pocket Casts		- böngészőfelület kategóriákkal és
listákkal - kategóriák vagy
toplisták böngészésével -
ajánlások követésével - esetenként kulcsszavak beírásával		- szerkesztői válogatás -
algoritmikus válogatás (különösen trendfelismerés – „népszerűségi listák”)
- algoritmikus személyre szabás (néha ajánlások)		Meglévő információelemek előnézetei:
- listák címekkel, leírásokkal és epizódlistákkal
-
miniatűrök - értékelések
- néha ajánlások		- a
listaelemre koppintással vagy kattintással - néha az elem közvetlenül az
alkalmazáson belül lejátszható - az átmenet az alapul szolgáló hosthoz nem mindig látható
\n

Egyes platformok felfedező rendszerként és digitális csatornaként is működnek – például az Apple Podcasts és a Spotify Podcasts máshol tárolt podcastokat jelenít meg, de a tartalmat közvetlenül az alkalmazáson belül is lejátsza.

\n

☑ Generatív AI-rendszerek

\n


generatív szintézis révén közvetetten elérhető információs elemek → a felhasználók beírnak egy parancsot, és szintetizált választ kapnak, néha hivatkozásokkal az alapul szolgáló elemekre

\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
TípusMeghatározásJellemző példákMi a kiindulási pontom, és hogyan keressek itt információt?Mi határozza meg, hogy mely információelemek jelennek meg és milyen sorrendben?Mit kapok vissza?Hogyan juthatok el innen az alapul szolgáló információkhoz, ha egyáltalán lehetséges?

Képzési adatokon alapuló mesterséges intelligencia

Olyan rendszerek, amelyek a képzés során megtanult minták alapján generálnak válaszokat, külső forrásokból való valós idejű lekérés nélkül.- ChatGPT
- Claude
- Gemini		- parancssor vagy csevegőfelület
– parancsok, kérdések vagy további utasítások beírásával		- az én parancsom –
a rendszer alapjául szolgáló modell
– képzési adatok egy bizonyos tudáshatárig		Generált tartalom:
- szintetizált válasz
- a képzési adatokból
származó minták alapján - ritkán hivatkozásokkal konkrét forrásokra		- a generált válasz általában a végpont
- az alapul szolgáló források általában nem nyerhetők ki

RAG* AI

Olyan rendszerek, amelyek a lekérdezéskor releváns tartalmat nyernek ki külső forrásokból – a nyílt webről vagy a felhasználó által biztosított korpuszból – és ezek alapján szintetizálják a válaszokat.- Perplexity
- NotebookLM
-
Copilot - Bing Chat		- prompt ablak vagy keresőfelület -
promptok vagy
kérdések beírásával - esetenként a felhasználó által megadott források feltöltése után		- az én promptom –
a lekérdezési mechanizmus (webes keresés vagy dokumentumkorpusz)
– a rendszer alapjául szolgáló modell		Generált tartalom
:- a
lekért források alapján szintetizált válasz- általában hivatkozásokkal az alapul szolgáló elemekre		- hivatkozott források vagy linkek révén, ha
rendelkezésre állnak – a szintézis ellenőrzése az eredeti elemekkel szemben
\n

A képzési adatokon alapuló AI-asszisztensek egyre gyakrabban tartalmaznak visszakeresési módokat (pl. a webes kereséssel rendelkező ChatGPT, a kereséssel rendelkező Claude). Aktiválásukkor RAG-rendszerként működnek az adott lekérdezésre vonatkozóan – a két típus közötti határ inkább a módtól, mint a terméktől függ.

\n

*RAG (Retrieval-Augmented Generation): olyan módszer, amely ötvözi a mesterséges intelligencia által generált tartalmat egy meghatározott forráskorpuszból történő visszakereséssel – a rendszer a visszakeresett tartalom alapján szintetizálja a válaszokat, nem pedig kizárólag a képzési adatok alapján.

","UPDATEDAT":"2026-05-12T21:46:30.915Z","LANG":"hu","ID":"07a4eb25-fb97-4e00-80de-0a402adbd79d","TITLE":"Információ, források és információs környezetek","SOURCELANG":"en"}